Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta az uniós bankfelügyeleti rendszer megteremtését, így jövő szeptembertől az EU 150 legnagyobb bankját az Európai Központi Bank (EKB) közvetlen felügyelete alá vonják. Ezek a bankok egyébként lefedik a piac 80 százalékát.
Az EKB feladata így a monetáris politika mellett fő feladata lesz, hogy tulajdonképpen figyelje és védje az európai bankrendszert. Jobban kiszűrhetők lesznek a kockázatok, hiszen az EKB követni tudja majd, mely országok mely papírjai vannak túlsúlyban az európai bankrendszerben. A tervek szerint így elejét lehetne venni a 2008 végén kirobbant válsághoz hasonló összeomlásoknak.
Kell a kontroll
A rendszer csak az eurózóna 17 tagországa számára kötelező, de a többi uniós ország előtt is nyitva áll.
Bár a bankfelügyeleti rendszerről már áprilisban megszületett a megállapodás, a képviselőknek és az EKB-nak együttesen ki kellett dolgozniuk a felügyelet demokratikus elszámoltathatóságának módját és átláthatóságának garanciáit. Ehhez azért ragaszkodnak a képviselők, mert az új rendszer jelentős felügyeleti jogkört emel át a tagállamoktól uniós szintre.
Az új megállapodás értelmében például az EP az információk széles köréhez hozzáférhet majd. Ezek közül a legfontosabb, hogy a döntési jegyzékekkel együtt olyan dokumentumokat kap az EKB bankfelügyeleti szárnyának felügyelőbizottsági értekezleteiről, amelyek révén az ott zajló viták és a meghozott döntések érdemben követhetőek lesznek.
Az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak közösen kell jóváhagynia a felügyelőbizottság elnökének és alelnökének kinevezését, és kérheti lemondásukat. Az EP emellett a bankfelügyelet által esetlegesen elkövetett hibák kivizsgálását is kezdeményezheti. Végül pedig egyes képviselők írásbeli kérdéseket tehetnek fel a bankfelügyeletnek, ezekre a testületnek rövid időn belül válaszolnia kell.