A NAV szeptember elsejétől 30-áig csak azt ellenőrzi, hogy igényeltek-e üzembe helyezési kódot az adóhatóságtól a kereskedők. Korábban a kormány honlapján figyelmeztetett, hogy „Közeledik a kiskasszás gépek átállási határideje”, a hét végére valamennyi érintettnek rendelkeznie kell érvényes pénztárgép-megrendeléssel – tudatta előzőleg közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanakkor csak annyit közölt honlapján, hogy szeptember 1-jét követően megkezdi annak ellenőrzését, hogy az érintettek online pénztárgép híján rendelkeznek-e – az online pénztárgép üzembe helyezéséhez elengedhetetlenül szükséges, a PTGREG adatlapon az adóhivataltól igényelhető – üzembe helyezési kóddal.
A pénztárgépcserénél nem cél a szankcionálás, a nemzetgazdasági tárca és az adóhivatal legfőbb feladata jelenleg a folyamat támogatása, a gyártók és más érintett vállalkozások segítése – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Néhány napja viszont éppen ő adta ki a közleményt, amely nagy vihart kavart és amely szerint valamennyi érintettnek be kell szereznie augusztus 31-ig a gyártói visszaigazolást.
Most a haladékot a helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azzal magyarázta, hogy így minden érintett a számára mind árban, mind szolgáltatásban legmegfelelőbb pénztárgépet tudja megrendelni, beszerezni. A köztévében már azt is hozzáfűzte: október elsejétől a NAV azt is ellenőrzi, hogy az átállásra kötelezettek rendelkeznek-e már új géppel vagy érvényes, a gyártó által visszaigazolt megrendeléssel.
Fotók: MTI / Marjai János
Senkit nem érhet joghátrány amiatt, hogy olyan “piaci elégtelenség” alakult ki, hogy e hét végéig nem tudja megrendeléseit lebonyolítani a gyártóval, forgalmazóval – tette hozzá. A helyettes államtitkár közölte: továbbra is tárgyalásokat folytatnak azért, hogy lehetőség szerint minél lejjebb vigyék az árakat. Pankucsi Zoltán ezt követően az MTI-nek elárulta, hogy szombaton egyeztettek az adóhatóság vezetőivel és akkor állapodtak meg a „kétfázisú ellenőrzési gyakorlatban”, illetve a bírságolásban. A helyettes államtitkár szerint az adózás rendjét meghatározó törvény is kimondja: nem szabható ki bírság, ha az adózó önhibáján kívül, külső tényezők miatt nem tudott betartani valamely előírást.
“Tehát egyértelmű, hogy az adóhivatal nem bírságolhat, ha a vállalkozás amiatt nem váltott a jogszabályban előírt határidőig új készülékre, mert az nem kapható.” A helyettes államtitkár a bírságokkal kapcsolatban kiemelte: a csatlakozás minden vállalkozásnak kötelező, amely nyugtaadási kötelezettségének kötelezően pénztárgéppel tesz eleget.
Ha valamely vállalkozás nem csatlakozik a rendszerhez, azaz nyugtaadási kötelezettségét a rendszer – 2013. augusztus 30. – hatálybalépését követően nem az állami adóhatósághoz online bekötött pénztárgéppel teljesíti, az úgy fog minősülni, mintha nyugtaadási kötelezettségét elmulasztaná, így a magánszemély kötelezett 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságra, ismételt esetben akár üzletbezárásra is számíthat. Ez utóbbi azonban csak bizonyíthatóan rosszhiszemű és visszaeső adózói magatartás esetén fordulhat elő.
A mulasztási bírság kiszabását megelőzően az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ellenőrzés alá vont adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi – tette hozzá.
Elmondta azt is: a 2013. augusztus 31-e, illetve 2013. december 31-e után már nem használható pénztárgépek esetében az üzemeltető választhat, hogy a pénztárgépet a használatból kivonja, vagy a szerviz közreműködésével selejtezi. Amennyiben az üzemeltető maga vonja ki a használatból a pénztárgépet, úgy erről köteles az adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni.A használatból kivont pénztárgép adómemóriáját köteles az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizni.
Online kapcsolat
Az üzemeltetőnek lehetősége van a pénztárgép selejtezésére is, amelyet szerviz végezhet. Ebben az esetben a pénztárgép üzemeltetőjét nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanis azt a szerviz teljesíti az állami adóhatóság felé. A selejtezésnek része az adómemória kiszerelése is, amelyet az üzemeltető köteles megőrizni az adó megállapításához való jog elévüléséig.
A pénztárgép-tulajdonos választása szerint dönthet úgy, hogy az eredeti funkciójára rendeltetésszerűen már nem alkalmas, azaz hulladékká vált pénztárgépet a gyártó/forgalmazó cég részére vagy a nyilvántartásba vett, illetve hulladékkezelői engedéllyel rendelkező vállalkozás részére adja át.
Pankucsi kitért arra is, hogy az új pénztárgépek elektronikus, úgynevezett mobil kommunikációs csatornán érintkeznek majd az adóhivatallal. A kapcsolat megteremtésének biztosítása a jövőben egy időről időre jelentkező, csekély mértékű kiadást jelent a vállalkozásoknak. Ennek megfelelően a mobilszolgáltató kiválasztásakor a vállalkozásoknak a legfőbb kérdés az előfizetési díj, amely már ismert (2300 forint). A szerződés minden valószínűség szerint teljesen standard lesz.
Korábban a kereskedelmi szövetség súlyos problémának nevezte, hogy rendelni lehet pénztárgépet, de nem biztos, hogy az megfelel a kereskedőnek” tekintve, hogy az átállásra kötelezettek az igények sokféleségét mutatva 518 féle pénztárgépet használhatnak, ezzel szemben alig pár típus van a piacon. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: az adóhivatal az 1990 óta eltelt időszakban mintegy 800 pénztárgéptípust engedélyezett, azonban azon típusok száma, amelyeket elvben ma újonnan meg lehet vásárolni, kevesebb, mint 200. Azért elvben, mert ezek közt nagy számban vannak speciális gépek.
“Végeredményben azt lehet mondani, hogy ha ma egy átlagos kereskedő újonnan akar régi típusú pénztárgépet vásárolni, nagyjából két tucat különböző pénztárgéptípusból választhat, amelyeknél a megvásárolandó online bekötésre alkalmas pénztárgépek jellemzően korszerűbbek” – fogalmazott az államtitkár.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az olcsóbb pénztárgépek hiánya több milliárd forint többletkiadást is jelent a legkisebb vállalkozásoknak a kereskedelemben, ha a cégek az NGM felhívásának megfelelően járnak el, vagyis augusztus 31-ig megrendelik az új pénztárgépeket. Az OKSZ közleménye szerint az NGM pénztárgép-rendelési felhívása – amelyet az érintett kereskedők és vendéglátósok is értetlenül fogadtak – “felborította az előzetes józan számításokat”.
