A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság a magyarországi nyerstejek hét százalékában talált a kilónként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, de forgalomba még nem került olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna. Pleva György igazgató Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon azt mondta: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint. Ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják elő, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik.
Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és főleg az ország déli területein, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyében jelent meg. “2012 óta Magyarországon a szélsőséges száraz, időnként csapadékos időjárás teremtette meg a lehetőségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérdőjelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történő felhasználását” – mondta a szakember.
Először a bioetanolt gyártó cégek állati táplálék-kiegészítő termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, ezért a Nébih vizsgálatot indított. Ezek a gyárak szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, ma már termékeik biztonságosabbak a hazai szemes kukoricánál – tette hozzá. Megvizsgálták a magyar kukoricafajták ellenállóképességét az aflatoxint termelő penészgombával szemben, de arra az eredményre jutottak, hogy a hazai vetőmagoknak nincs ilyen képességük.
Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Szerinte a gombafertőzés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is elősegítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fertőzésre.
