Ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára közölte az Élelmiszer című szaklap szakmai konferenciáján. Bognár Lajos azt mondta: a világban végbement változások miatt kellett áttekinteni a szakterületet, és azt az új helyzethez igazítani. Ennek alapján előtérbe kell helyezni a társadalmi tudásrendszer fejlesztését és szemléletformálást, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok hatékony kezelését.
Bognár Lajos szólt arról, hogy szakértői becslések szerint belföldön évente mintegy 3 millió embert érint az élelmiszer eredetű megbetegedés. Hozzátette, hogy az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz.
Fotó: Kummer János
A Vidékfejlesztési Minisztérium korábban jelezte, az átfogó élelmiszerlánc-biztonsági stratégia kiemelt célja, hogy a tisztességtelen vállalkozások kiszűrésével és a fogyasztói tudatosság javításával hatékonyan megelőzhetőek legyenek az állampolgárok egészségét veszélyeztető, illetve a tetemes anyagi és erkölcsi károkat okozó botrányok (lóhúsbotrány, aflatoxin, lejárt és festett húsok, hamisított sajt, tojásbotrány).
A március elején kezdődött tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzésnél a minap az ellenőrök mintegy 20 ezer bel- és külföldi tételt vizsgáltak meg, amelyek 3 százalékát, 5,4 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból – mondta Kardeván Endre, a minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Március 4–14. között a szakemberek az országban 2522 ellenőrzést végeztek, 108 alkalommal figyelmeztettek a feltárt szabálytalanságok miatt, 50 esetben bírságot róttak ki – olvasható a kormány honlapján.
Közben a csütörtöki Magyar Nemzet arról írt, hogy szinte minden vizsgált gyermekmenzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A szakemberek állott, aromaszegény, kellemetlen mellékszagot árasztó, illetve idegen mellékízű ételekkel találkoztak.
