Július eleje óta új rendszert alkalmaz az adótartozók – pénzügyi szervezeteknél tartott – vagyonának felkutatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Kérdéseit a hatóság a múlt hónap óta elektronikus úton teszi fel a pénzügyi rendszer szereplőinek, így gyorsabban jut hozzá az addig ismeretlen, lényeges információkhoz. A változásról a hivatalnál a Magyar Nemzet kérdésére közölték: a szolgáltatókat akkor keresik meg, ha a hatóság nem tudja, hogy a köztartozást felhalmozó adózó melyik pénzintézetnél vezeti a folyószámláját, esetleg hol helyezett el betétet.
Az érdeklődő leveleket korábban postán küldték el, így is kapták a válaszokat, így a folyamat olykor heteket vett igénybe, a hosszadalmas ügyintézés akár arra is módot adott, hogy az érintett eltávolítsa a vagyonát. Lassúsága mellett a levelezés pénzbe is került: a hatóság az utóbbi időben havonta átlagosan 1500 levelet küldött a pénzügyi szervezeteknek, az érdeklődés éves postaköltsége így több millió forintra rúgott.
A helyzet július óta megváltozott. A hatóság az országban működő összes bankkal elektronikus kapcsolatban áll, így néhány gombnyomás elég ahhoz, hogy a NAV minden egyes pénzintézettől megkérdezze: a szóban forgó adós vezet-e számlát, tart-e ott pénzt, értékpapírt. A válaszok is hasonló gyorsasággal érkezhetnek meg, így akár két-három nap elég lehet a köztartozók vagyonának felkutatására. A NAV valamennyi adózó ügyében megkeresheti elektronikus úton a szolgáltatókat. A módszert főleg magánszemélyeknél alkalmazzák, mert a cégek számláit be kell jelenteni.
A várakozások szerint az új módszerrel több és akár nagyobb összegű hatósági átutalási megbízást, vagyis inkasszót adhat ki a hivatal, így az adóvégrehajtás az eddigieknél eredményesebb lehet. A változás jelentőségét némileg szemlélteti, hogy a NAV az esztendő első felében nagyjából 540 ezer inkasszót bocsátott ki, az ügyek összesen megközelítőleg 1600 milliárd forintról szóltak. A hivatalhoz végül valamivel több mint százmilliárd forint folyt be. Három hónap alatt több mint 180 ezer társaság ügyét tekintette át az adóhivatal, a rostán nagyjából négyszáz cég akadt fenn. A hatósági hajsza miatt a fiktív vállalkozások üzemeltetői, a számlagyárak működtetői nem tervezhetnek hosszú távra – teszi hozzá a Magyar Nemzet.
