Bár két éve már lesöpörte az asztalról a magyar kormány luxusáfaötletét az EU, de gy tűnik, a miniszterelnök ezt nem akarja elfogadni. Legutóbb pénteken tért vissza a témára, s kijelentette, ragaszkodik hozzá, hogy 30-35 százalékos áfakulcs legyen a luxuscikkekre. Ami alatt például az aranyarat, a szőrmét, a nagy értékű gépkocsikat és hasonló dolgokat értett.
De nézzük csak, hogy lehetne bevezenti a 30-35 százalékos áfakulcsot?
Zara László adószakértő értetlenül áll a bejelentés előtt. Mert mint mondja, ha jogkövetők akarunk lenni, akkor nem tudunk csak úgy bevezetni luxusáfát. Ennek az lett volna a módja, hogy uniós szinten előkészítjük a dolgot, vagy egyedi elbírálást kérünk. Ilyen azonban nem történt.
Ha jogkövetőek vagyunk, mindenki luxusa lesz
Az unióban három áfakulcs lehet az országokban. Egy általános, ami nem lehet 15 százaléknál kevesebb. És két kedvezményes. Nálunk 27 százalékos (Európában a legmagasabb) az általános adókulcs, és 5, illetve 18 százalékos a kedvezményes kulcs (ide tartoznak például a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek). Hogy a kedvezményes kulcsú körbe mi kerül be, az egyébként nem tagállami döntés.
David Cronenberg: Cosmopolis, 2012. (Robert Pattinson)
Tehát ha jogkövetőek vagyunk, és 30-35 százalékos áfakulcsot szeretnénk bevezetni, az csak úgy lehetséges, ha ennyi lesz az általános adókulcs – tette világossá az adószakértő. Ennek ugyanis semmi akadálya, mert az általános kulcsnak nincs felső maximuma. Csakhogy akkor már mindenki számára luxussá válna a vásárlás, mert szinte minden drágább lenne.
Ami kizárt
Olyan verzió tehát jogszerűen nem lehetséges, hogy négy kulcs legyen. És olyan sem, hogy legyen a 27 százalékos általános kulcs, a 30-35 százalékos luxuskulcs, és (hogy csak három kulcs maradjon) a kedvezményesek közül szűnjön meg az egyik – mondta felvetésünkre Zara László.
S mivel a hozzáadottérték-adó felülvizsgálatáról szóló uniós anyagba sem került be a luxusáfa bevezetése, valószínűleg a bevezetésére később sem lesz lehetőség – tette hozzá.
Ha nem vagyunk jogkövetőek
Viszont, ahogy fogalmazott, be lehet vezetni sok mindent, akár egy negyedik, 30-35 százalékos áfakulcsot is. S amíg eljárás nem indul Magyarország ellen, és ki nem mondják, hogy ez nem volt jogszerű lépés, addig is nyerhet ezzel a költségvetés. Ha erre gondolt a kormány (a szőrméből és az aranyból kiindulva igen), akkor egy jó évre, másfél évre meg tudja csinálni. Kérdés Zara szerint, mennyire célszerű megint szembemenni az uniós szabályozással…
De hogy mennyi bevétel lenne ebből? Hiszen akik méregdrága termékeket vásárolnak, tipikusan nem azok, akik ne engedhetnék meg maguknak, hogy külföldre menjenek a luxusholmiért, ha csípi a szemüket a magasabb adó… Vagyis ha bevezetik, feltehetőleg akkor se sok bevétel származhat ebből a forrásból. A 2011-es nekirugaszkodásnál például mindössze tízmilliárd forintnyit reméltek a luxuáfától.
Mit veszthetnek és mit nyerhetnek, ha bevezetik?
Konkrétan pénzben nem kockáztat semmit a kormány, mert az adószakértó úgy tudja, ha eljárást indítanak ellenünk, büntetésre, visszafizetési kötelezettségre nemigen kell számítanunk. Amennyi pénz pedig mégis befolyt a luxusáfából, azt megnyeri a költségvetés.
S azt se felejtsük el, így a választásokhoz közeledve jól jöhet egy „jól megadóztattuk a kőgazdagokat” vagy „fizessenek a gazdagok” szlogen is.
