„Mindenképp a pénzünkhöz akarunk jutni, de az elmúlt időszakban már nem volt tárgyalás a cég vezetésével, nem hívnak már bennünket össze” – mondta a Világgazdaságnak Csepregi Kálmán, aki korábban 80 millió forintért szállított élő sertést Pápára, állítása szerint ebből a cég ma is tartozik neki hozzávetőleg 70 millióval. Mint mondta: a kormányzattal tárgyalnának és jogi segítséget várnak ügyükben.
A korábbi ajánlat óta nincs érdemi tárgyalás a vállalat és a pénzükre váró beszállítók között. Néhány hete a többségi önkormányzati tulajdonban lévő cég azzal állt elő, hogy beszállítóinak a tartozásai 70 százalékát jövő decemberig kifizeti, ha a fennmaradó 30 százalékról a gazdák lemondanak. A termelők a javaslatot visszautasították, június végén levelet küldtek a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Kérték, hogy továbbítsák azt a miniszterelnöknek, a házelnöknek, a belügyminiszternek, a nemzetgazdasági miniszternek, az Agrárkamarának és a Miniszterelnökségnek. Nem történt semmi.
A szintén több millió forintjára váró Böjtös László – aki a pápai húsüzemben korábban résztulajdonos Nyugat-Agro Kft. ügyvezetője is – a lapnak azt mondta: küldtek egy második levelet is a miniszterelnöknek, a vidékfejlesztési miniszternek és a belügyminiszternek, amire legkésőbb július 19-ig kértek választ. Ha ez nem történik meg, a sajtó nyilvánosságával próbálják elérni, hogy kifizessék őket. Böjtös László ugyanakkor bízik abban, hogy a hét végéig valamiféle választ kapnak.
A Pápai Hús 1913 Kft. csődkérelmet nyújtott be a Veszprémi Törvényszékhez július 9-én. A céget a közelmúltban a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette, ezért a csődeljárást az erre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni – emlékeztet a lap, amelynek a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat részéről a város polgármestere külön kiemelte: jelenleg nem felszámolásról, hanem csődeljárásról van szó.
„Nem felszámolásra, hanem a hitelezőkkel való megállapodásra készülünk, és erre törekszünk. Ennek érdekében jelenleg folyik a vállalat erőforrásainak felmérése” – fogalmazott Áldozó Tamás. A folyamat része egy új reorganizációs terv, amellyel korszerűbbé tehetik a cég működését. „Meg kell vizsgálni, mely termékeket érdemes gyártani, és ezekre kell koncentrálni” – tette hozzá a polgármester. Áldozó nem kívánt nyilatkozni arról, mekkora a cég adósságállománya.
A lapnak névtelenséget kérő ágazati források úgy nyilatkoztak, a cég tartozása összességében több milliárd forintra tehető. A Világgazdaság megkeresett az ügyben több minisztériumot is. A vidékfejlesztési tárcánál azt mondták, mivel önkormányzati cégről van szó, a Belügyminisztériumra tartozik az ügy, a BM sajtóosztálya viszont a nemzetgazdasági tárcához irányított minket. Az NGM lapzártáig nem válaszolt.
Második Hajdú-Bét?
Korábban szintén a Világgazdaság írta meg, hogy büntetőfeljelentést tettek a pénzükre váró termelők a Pápai Hús 1913 Kft. ügyében. Az ismeretlen tettes ellen megtett feljelentés a lap információi szerint a csalás gyanúját veti fel. Akkor egy névtelenységet kérő sertéstartó azt mondta: attól tartanak, hogy jelenleg a második Hajdú-Bét-ügy alakul.
Mint az FN24 megírta, korábban az MSZP elnöke is párhuzamot vont. Arról kérdezte ugyanis Orbán Viktort, hogy „A Hajdú-Bét Rt. károsultjain kívül kik számíthatnak még anyagi támogatásra a kormánytól?”, a segítség megjelenik-e például más ügyeknél, így a húsipari vállalatok beszállítóinál. Akkor Fazekas vidékfejlesztési miniszter azt válaszolta, hogy a kabinet valamennyi húsgyár ügyében mindenekelőtt olyan hosszú távú megoldást kívánt találni, amely teljesen megfelel a hazai és az uniós jognak. A kormány az illetékes szaktárca útján minden olyan húsipari vállalkozásnak próbál szakmai és egyéb segítséget nyújtani, amelyik megkereséssel fordul akár a kormányhoz, akár pedig közvetlenül a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.
Coface: nagy gondokkal küzd a magyar húsipar
Jelentős gondokkal küzd a magyar húsipar, főleg a sertéságazat, amely az átlagosnál rosszabb kockázati minősítéssel rendelkezik hitelbiztosítási szempontból. A Coface hitelbiztosító cég legfrissebb elemzése szerint az ágazat problémáira az EU által nem engedélyezett fordított áfa bevezetése lehetne az egyik megoldás.
Az ágazat válságát jelzi, hogy az elmúlt egy évben három tradicionális szereplő (a kapuvári húsüzem, a Gyulai Húskombinát és a Pápai Hús 1913) is csőd-, illetve felszámolási eljárás alá került. Az évszázados hagyományokkal rendelkező – a múlt évet 17 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel záró – pápai húsüzem egyszer már megmenekült. Akkor, 2009-ben a felszámolás alatt álló jogelőd céget megvette egy termelőkhöz kötődő csoport. Az viszont kérdéses, hogy a Pápai Hús most képes lesz-e talpra állni – olvasható az elemzésben.
A szakértők szerint a sertéságazatot a kormány kiemelten kezeli, de az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garancia a sikerre. A kormányzati források szükségesek, mert a sertéságazat és az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd, a csalás “melegágyának” számító 27 százalékos áfakulcs csak egyike a gondoknak, sok cég nem elég hatékony. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt korszerűtlenné váltak, ami újabb versenyhátrányt eredményezett.
Ráadásul az összefogás és a megfelelő érdekérvényesítés sem sorolható a szektor erényei közé. Szilágyi Péter, a Coface szakértője szerint jól jellemzi a helyzetet, hogy az átláthatóan működő nagy húsipari cégek évek óta jelentős veszteségeket termelnek, mérleg szerinti veszteségük 2011-ről 2012-re csaknem duplájára nőtt, így meghaladta a 12 milliárd forintot. Kedvezőtlen helyzete miatt a húsipar követelésbiztosítási, hitelezési és kockázati szempontból az átlagnál rosszabbul áll.
A vidékfejlesztési tárca által kidolgozott sertésstratégia szerint hét év alatt a jelenlegi 3 millió alatti sertésszámot 6 millióra kellene növelni. A jövőben több százmilliárd forintos forrással számol a stratégia, amely az idén 2,6 milliárd forintos keretet biztosít a támogatásokra. Szilágyi Péter szerint ez az elhatározás üdvözölhető, de a sertéstartók kedvét a különböző támogatásokon kívül nyilván azzal lehetne fokozni, ha a sertésfeldolgozó húsipari cégek helyzete normalizálódna.
