Az egyetemi docens az adó.hu-n megjelent írásában úgy véli, a vállalkozók, a szakszervezetek és a kormány közti minapi béralku a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás hihetetlen elmaradottságát jelzi. Senki nem érti, „hogyha nincs folyamatosan bővülő piaci kereslet a vállalkozók termékei iránt, akkor pang a gazdaság, tönkremennek a vállalkozók, akkor is, ha csak éhbért kell fizetniük az alkalmazottaiknak, és akkor is, ha alacsony az adóterhelésük”.
Nemzetközi és történelmi ki- és visszatekintője alapján Gazdag László arról ír, miért téves logika, hogy „amit a vállalkozó nyer a bérszínvonalon, az alacsony bérek révén, az nyereség az ország számára”. Az egyetemi docens alapvetően hibásnak tartja azt az érvelést, hogy az ország jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé a nagyobb béremelést.
Az ok-okozati kapcsolat éppen fordított: azért pang a gazdaság, mert a humán tőke tragikusan alulértékelt, a piac nem tud bővülni, az alacsony bérszínvonal miatt nincsenek megtakarítások. A közgazdász emlékeztet rá, hogy kollégája Pogátsa Zoltán már korábban felhívta a figyelmet rá, hogy a magyar munkavállalók termelékenysége az Európai Unió átlagának 70 százaléka körüli, de a reálbérszínvonala annak az egyharmada csupán.
Gazdag László szerint túl kellene lépni azon, hogy csak a gazdaság teljesítményének függvényében szabad a jövedelmeket emelni”, hogy „a bajok oka az osztogatás”, hiszen a gazdaság csak a jövedelmek kiáramlásának függvényében tud növekedni. A közgazdász szerint fel kell zárkóztatni legalább az EU átlagára a magyar reáljövedelem-szintet, hogy kialakulhasson az utolérést, felzárkózást biztosító növekedési ütem.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fizetések a pénzügyi, biztosítási szektorban voltak a legmagasabbak átlagosan bruttó 484 700 forinttal.
Ezt az információ és kommunikáció szektor követte 434 400 forinttal, valamint az energiaipar 387 500 forinttal. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a human-egészségügyi, szociális ellátás szektor résztvevői keresték. Míg előbbiben havi bruttó 146 100 forint volt az átlagkereset, addig az utóbbiban is csupán 155 000 forint.
Korábban az AlMa is radikális béremelést követelt. Az Alternatív Magyarországért állásfoglalásában emlékeztetett rá, hogy a termelékenység növeléséhez átgondolt foglalkoztatási, oktatási és képzési rendszer kellene. Az átlagtermelékenység 20 százalékpontos növelése a bérek 100 százalékpontos emelését jelenthetné, dupla bruttó bérből a családok megélnének, elkezdenének szolgáltatásokat venni, munkát adnának másoknak, nőne a foglalkoztatás. Megduplázódna az adóbevétel.
A kormány ugyanakkor egyelőre másként számol. Az NGM tervezési körirata szerint a költségvetési szférában nem emelkednek a bérek, csak a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók számára. A személyi juttatások megtervezésénél az egyes szerveknek a 2013. évi eredeti előirányzatból kell kiindulni, „változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni.
