A Coface legfrissebb elemzésében a magyar húsipart vette górcső alá. A követeléskezelő cég szerint a sertéságazat válságát jelzi, hogy az elmúlt egy évben három nagy tradicionális hazai húsipari szereplő (a kapuvári húsüzem, a Gyulai Húskombinát és a Pápai Hús 1913) is csőd-, illetve felszámolási eljárás alá került.
AZ állami segítségnyújtás sem garantálja a sikert
A kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá minősített, a pápai önkormányzattól áprilisban 1,3 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz jutó Pápai Hús például idén július 9-én kért csődeljárást saját maga ellen.
Az évszázados hagyományokkal rendelkező – a múlt évet 17 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel záró – pápai húsüzem egyszer már megmenekült. Akkor, 2009-ben a felszámolás alatt álló jogelőd céget megvásárolta egy termelőkhöz kötődő csoport. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a Pápai Hús most képes lesz-e talpra állni – olvasható az elemzésben.
A sertéságazatot a kormány látható módon kiemelten kezeli, de az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garantálja a sikert. Az viszont kétségtelen – jegyzik meg a szakértők –, hogy a kormányzati források szükségesek, mert a sertéságazat, tágabban véve pedig az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd.
A csalás melegágya a magas áfa
A Coface szakértői szerint a csalás „melegágyának” számító, 27 százalékos áfakulcs csak egy a sok probléma közül, sok cégnél gondot okoz a hatékonyság hiánya is. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt korszerűtlenné váltak, ami újabb versenyhátrányt eredményezett számukra.
Ráadásul az összefogás és a megfelelő érdekérvényesítés sem sorolható a szektor erényei közé – idézi az összegzés Szilágyi Pétert, a Coface szakértőjét. Az elemző szerint jól jellemzi az ágazat helyzetét, hogy a transzparensen működő nagy húsipari cégek évek óta jelentős veszteségeket termelnek, mérleg szerinti veszteségük 2011-ről 2012-re csaknem duplájára nőtt, így meghaladta a 12 milliárd forintot.
Fotó: MTI / Németh György
Az átlagnál kockázatosabbak a húsipari cégek
Kedvezőtlen helyzete miatt a húsipar követelésbiztosítási, hitelezési és kockázati szempontból az átlagnál rosszabbul áll. „Ha 1-től 10-es skálán utóbbi a legjobb osztályzat, akkor a húsipari cégek jellemzően az 5-ös szint alatt helyezkednek el, ami az átlagnál magasabb kockázatot jelent” – vélekedett a Coface szakértője.
A vidékfejlesztési tárca által kidolgozott sertésstratégia szerint hét év alatt a jelenlegi 3 millió alatti sertésszámot 6 millióra kellene növelni. A jövőben több százmilliárd forintos forrással számol a stratégia, amely az idén 2,6 milliárd forintos keretet biztosít a támogatásokra.
A fordított áfa lenne a megoldás
Szilágyi Péter szerint ez az elhatározás üdvözölhető, ugyanakkor a jelenlegi és leendő sertéstartók kedvét a különböző támogatásokon kívül nyilván azzal lehetne tovább fokozni, ha a sertésfeldolgozó húsipari cégek helyzete és az iparági környezet normalizálódna.
Kiemelte: nagy hangsúlyt kellene fektetni az iparágban jelentősnek mondott feketegazdaság felszámolására, a modernizációra, a technológiai fejlesztésekre és a magasabb haszonkulcsú feldolgozott termékek gyártására.
A Coface-nál úgy látják, hogy bár az Európai Unió tavasszal nemet mondott a fordított áfa bevezetésére a sertéságazatban, ez fontos lépés lenne az ágazat stabilizálása szempontjából. A szakmai szervezetek és a Vidékfejlesztési Minisztérium által kért áfacsökkentés a Coface szakértői szerint a fogyasztók számára ugyan mindenképpen kedvező lehet, de az ágazat problémáira nem feltétlenül jelentene megoldást.
