A Kúria múlt heti döntésében semmisnek nyilvánította az OTP devizaalapú hitelszerződését, mivel az nem tartalmazta az összes költséget. Ítételével az árfolyamrésre vonatkozó hiányzó részt gyakorlatilag utólagosan beleírta a szerződésbe, majd megállapította, hogy így már érvényes. Ezzel devizahitelesek ezrei veszítették el az utolsó reményt.
Tüntettek a devizahitelesek (Fotó: Hír24/Neményi Márton)
Nincs vége
A devizahiteleseket képviselő Hiteles Mozgalom azonban nem törődik bele az ítéletbe. Kérdésekkel fordultak a Kúriához.
Ha egy pénzintézet a fogyasztóval szemben visszaél erőfölényével, a fogyasztó számára információs hátrányt teremt, akkor az a megoldás, hogy utólag beleírja a szerződésbe a hiányzó információt? – teszik fel a kérdést.
A Mozgalom rávilágít, hogy a Kúria elemzői csoportja egy korábbi anyagban úgy fogalmazott, nem javasolja, hogy a bíróság a felek akaratát pótolja és „érvénytelen szerződési feltételt kiegészítsen”, „korábban nem létező új szerződési feltételt alakítson ki”.
Ez alapján azt kérdezik a Kúriától, miként tudja összeegyeztetni múlt heti döntését a korábbi, saját munkaanyagával?
A kérdések az Alaptörvényt is érintik. Összhangban tartja-e a Kúria a saját ítéletét az Alaptörvénnyel – vetik fel – mely védelmezi a magyar állampolgárt és védi a fogyasztót az erőfölénnyel lévővel szemben?
A Hiteles Mozgalom várja a Kúria válaszait.
