A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról. Egyre többen vélik viszont úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk – állapítja meg a kutatás, amit 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából, és amelyet a Biztosítási Szemle ismertet. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százalékának a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. A tavalyi felmérésnél Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátással. Idén e csoport aránya 32 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan nő azok száma, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével.
Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy egy enyhe többség – a megkérdezettek 55 százaléka – szerint az adók emelése és a nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességéhez. A nyugdíjkorhatár emeléséről jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen „már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni”. Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban 60 százalék.
A felmérés szerint a munkáltató nyugdíjprogramok még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója. Az arány Magyarországon a legalacsonyabb, 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
Félretenni! Miből?
A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, nem lesz elég az állami nyugdíja a tisztességes megélhetéshez idős korában. Ennek ellenére a bankszámlával rendelkezők 11 százaléka tervezi csak, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire – derült ki a minap a legfrissebb OTP Öngondoskodási Indexből, amely nem a spórolást, hanem a megtakarítási hajlandóságot és aktivitást méri. A kutatás szerint a tavaly őszi mélypont után ugyanakkor emelkedett azok aránya, akik a következő időkre pénzügyi tervet vagy számítást készítenek, 43-ról 50 százalékra nőtt azok aránya, akiknek van valamilyen banki vagy pénzpiaci megtakarításuk. Az csak a következő kutatásból derül ki, hogy ez trendforduló-e az öngondoskodás állapotában, vagy a változás csupán átmeneti.
A szakemberek szerint jelenleg az öngondoskodás gátja, hogy az emberek fele nem is képes a havi bevételéből félretenni, de a válság pozitív mellékhatása, hogy egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket a jövőjük anyagi biztonságával kapcsolatban. Ez az attitűd – ami a nyugati országokban régóta természetes – egyre többeket sarkall a tudatos megtakarítás elindítására. Az időskori nyugdíj az egyik legkézenfekvőbb jövőbeni pénzügyi kihívás. Ez a kérdés a legtöbb embert foglalkoztatja. Az OTP Öngondoskodási Indexe is azt jelezte, hogy miközben az emberek kétharmada azt vallja, kizárólag az állam feladata a tisztességes öregkorról való gondoskodás, háromnegyedük szerint mégsem lesz elég az állami nyugdíj. A többség tisztában van vele, hogy saját feladata is az időskori anyagi biztonság megteremtése, és minden ötödik ember tervezi, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.
Évi félmillió hiányzik
Magyarországon az átlagjövedelem 70 százalékára lenne szükség a tisztességes nyugdíjas kori megélhetéshez. A megfelelő és a tényleges nyugdíj közötti különbözetet saját erőből kell megteremteni – derül ki az OECD felméréséből. A két összeg közötti különbség jelenleg is évente félmillió forint, ennyit kell aktív életünk alatt saját magunk számára félretennünk. A fiatalok és még aktív korúak még ennél is nagyobb összeggel számolhatnak, hiszen a demográfiai változások és nyugdíjrendszer jelenlegi formája miatt egyre kevésbé számíthatunk megfelelő nyugdíjra.
Mint korábban megírtuk, Magyarországon létezik kifejezetten nyugdíjas célra takarékoskodóknak egy banki termék, melyhez állami támogatás és kamatadó-mentesség is jár. Az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) hátránya, hogy 10 évig nem férhetünk hozzá a megtakarításhoz, vagyis a nyugdíjba vonulás előtt 10 évvel el kell kezdeni a megtakarítást. Az állami támogatás adókedvezmény formájában jár, évente maximum 100 ezer forint erejéig. A nyesz mellett lehetőség van tartós befektetési számla kötésére is, amelynél kamatadó-kedvezményhez, majd mentességhez lehet jutni 3, illetve 5 év után.
Emelkedhet a kommunista diktatúra alatt meghurcoltak juttatása
A kommunista diktatúra alatt meghurcoltak juttatását növelő jogszabálytervezetet tett közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A kabinet célja a még élő, túlnyomó részben igen idős elhurcoltak, fogva tartottak, jogtalanul elítéltek erkölcsi és anyagi elismerése. Az 1945 és 1963 között törvénysértően elítéltek, az ’56-os forradalommal összefüggésben elítéltek, a kommunista diktatúra alatt internáltak, kitelepítettek, továbbá az 1951 és 1956 között katonai munkaszolgálatot teljesítő áldozatok nyugdíj-kiegészítése több mint négy éve nem növekedett.
Az igazságügyi tárca két változatot készített a juttatások inflációkövető megemelésére: az egyik a 2009 és 2013, a másik a 2011 és 2013 között végrehajtott nyugdíjemelések mértékével összhangban növelné az ellátásokat. Az előbbi változat elfogadása esetén 2013. január 1-jétől minden évben automatikusan az öregségi nyugdíjakkal azonos mértékben növekednének a kiegészítések is. A jogszabálytervezethez csatolt hatásvizsgálat szerint a juttatások emelése csaknem 98 ezer embert érint. A költségvetés kiadásai az egyik verzió szerint 1,5 milliárd, a másik szerint 2,6 milliárd forinttal növekednének idén.
A kormány januárban úgy döntött: 50 százalékkal növeli a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban részt vevők, valamint az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjeinek juttatását. A KIM tájékoztatása szerint a mostani javaslat nem kapcsolódik a januári bejelentéshez, a jogosultak köre nem azonos.
