Hozzávetőlegesen 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet.
A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-vel hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállítása.
Szigorúbb fizetési határidők és szankciók
A lánctartozások, a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása – a módosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint – ma már nemzetgazdasági kérdés. A lánctartozások megakadályozása és a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében készült a Polgári Törvénykönyv hétfőn hatályba lépő módosítása, amely szigorúbban határozza meg a fizetési határidőket és a szankciókat. A törvénymódosításra a vonatkozó EU irányelv átültetése miatt is szükség volt.
Az új Ptk. csak jövő év március 15-étől lép életbe, azonban a késedelmes fizetésekkel összefüggő rendelkezéseket már július elsejétől alkalmazni kell.
30 napon belül fizetni kell
A pénztartozásokat hétfőtől főszabályként 30 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a felek a szerződésben a teljesítés idejét másképpen határozták meg. Kiköthetnek a felek 30 napot meghaladó fizetési határidőt is, azonban ez főszabályként nem haladhatja meg a 60 napot.
Fotó: Neményi Márton
Ha mégis ez utóbbira kerülne sor, akkor azt az ellenkező bizonyításáig olyan szerződési feltételnek kell tekinteni, amely a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a jogosult gazdálkodó szervezet számára hátrányos.
A 60 napon túli fizetési határidő érvénytelen lehet
Az ilyen feltételt a fizető fél megtámadhatja a bíróságon, amelynek sikeressége esetén érvénytelennek nyilváníthatják a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt. Kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezetek is fordulhatnak bírósághoz, ha az ilyen tisztességtelennek tekinthető feltétel általános szerződési feltételként szerepel a szerződésben.
Késedelmi kamat és behajtási költségtérítés
Növekszik a késedelmi kamat mértéke is a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékére.
Fizetési késedelem esetén pedig a jogosult lesz a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítésére, legalább 40 eurónak megfelelő forintösszegben, amelyet az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számolnak ki.
A behajtási költségátalány megfizetése nem emellett nem fog mentesíteni a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. Összege azonban a kártérítésbe beszámít.
