A devizaalapú kölcsönszerződést azért támadta meg az ügyfél, mert az OTP Bank a teljes hiteldíjmutatóban (thm) nem tüntette fel az árfolyamrést. A bank ugyanis úgy járt el, hogy a kölcsönfelvétel napján érvényes devizavételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. Ám a törlesztésnél (ami forintban történt) az esedékesség napja előtti nap devizaeladási árfolyamával számolt. Így keletkezett az árfolyamrés, amelynek többletköltségét nem számította bele a thm-be a bank. Márpedig az adós szerint ezt meg kellett volna tennie.
A bíróság az ügyfélnek adott igazat, de az érintett OTP ezután a Kúriához fordult felülvizsgálatért. A Kúria azonban keddi ülésén július negyedikére halasztotta a döntést.
Mint hírül adtuk, egy hete a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke, Szász Károly levélben fejtette ki, miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a devizahitelperekben.
A szervezet levele szerint „egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél”, ha a bíróság megkérdőjelezi a devizahitelek jogszerűségét.
Ezt lehetett úgy is érteni, hogy a PSZÁF kvázi óva intette például a Kúriát attól, hogy meggondolatlanul semmissé nyilvánítsa a devizahitel-szerződéseket.
Később a PSZÁF sajtónak eljuttatott közleményében azt írta, súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart az ítélkezésben.
A PSZÁF fenntartja azt az álláspontját, hogy a devizahiteles szerződések általában véve nem jogellenesek. Azonban nem zárják ki, hogy a tömeges szerződéskötéseknél lehettek hibák. Szerintük az a helytálló megközelítés, ha minden egyes peres ügyet egyenként vizsgálnak meg a bíróságok, és az esetleges jogellenes szerződési feltételek alapján egyedileg döntenek a jogkövetkezményekről.
