A bedőlt társaságoktól a trükkös vállalkozók többféleképpen szabadulnak, a cégtemetős eltüntetés mellett továbbra is divat határon túli személyre íratni a céget. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) negyedévente közölt, a legnagyobb adótartozókat felsoroló listáin rendszeresen felbukkannak olyan cégek, amelyeknek azonos a székhelye. A gazdasági lap emlékeztet rá, hogy az idei első és a tavalyi utolsó negyedéves listán feltűnt például két olyan budapesti – egy angyalföldi és egy újpesti – lakás, amelyekbe összesen kilenc nagy adótartozó céget jegyeztek be. Ezek együttesen 1,8 milliárd forint adóval tartoznak, a mulasztásért kiszabott bírságok és késedelmi pótlék összege pedig meghaladja az 1,4 milliárdot.
Az angyalföldi lakás 467 működő vagy már nem működő vállalkozásnak ad, illetve adott otthont székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként. Ezek közül jelenleg 47 áll felszámolás és 33 végelszámolás alatt, 35 jogutód nélkül megszűnt. Az újpesti lakás mintegy 540 cégnek adott helyet, közülük jelenleg 97 áll felszámolás és 24 végelszámolás alatt, 114 jogutód nélkül megszűnt. Az adós cégek eltüntetésének másik trükkje feltételezhetően továbbra is az, hogy a nehéz pénzügyi helyzetbe került társaságokat határon túli – esetenként magyaros hangzású nevet is viselő – személyre íratják (tudtával vagy a tudta nélkül), akit a magyar hatóságok nem kereshetnek a lakóhelyén.
A NAV követelése – március végén – 95 194 nem működő céggel szemben összesen 1443,8 milliárd volt – tudta meg a lap az adóhatóságtól. Ebből 50 353 a felszámolási eljárás különböző szakaszaiban lévő társaság, ezektől 1236,5 milliárdot követel az adóhatóság. A NAV eddig mintegy 80 pert kezdeményezett vezető tisztségviselőkkel, köztük árnyékvezetőkkel szemben, akik az esetek többségében egyben a gazdálkodó szervezet tulajdonosai, illetve korábbi tulajdonosai is voltak.
A vezetői felelősség megállapítása után a hitelezőknek egy újabb, úgynevezett marasztalási perben lehet kártérítést kérniük a ki nem elégített követelésük erejéig. Ilyen per azonban még kevés indult. „Egyrészt a megállapítási perek időbeli elhúzódása miatt, másrészt mert egy megnyert megállapítási pert követő marasztalási per feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárása jogerősen befejeződjön, a megindított megállapítási pereknek egyelőre kis részében indult marasztalási per is” – tudatta a NAV. „Ezen marasztalási perek jelentős részében azonban volt megtérülés, például már a perindításkor bírói felhívásra letétbe helyezett biztosíték összegéből, vagy mert a cég vezetője inkább egyezséget kötött az adóhatósággal (hogy elkerülje a marasztalási pert)” – tette hozzá az adóhatóság.
