Elszörnyedtem, amikor múlt héten arról írtam, hogy az Egyesült Államok szupermarketeiben lévő húsok jelentős részben olyan baktériumokkal fertőzöttek, amelyek ellen már sok antibiotikum nem hat. De vajon mi a helyzet nálunk? – töprengtem. Itt is kell amiatt aggódni, hogy egy egyszerű kis ételmérgezéssel szemben eszköztelenné válik az orvostudomány? Hogy belehalhatunk egy tartárbifsztekbe? Vagy hogy a tojáshéj megmosásakor a tojásba belekerülő szalmonella-baktériumok is rezisztensek már az antibiotikumokra? Ezért kikértem a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivataltól (Nébih) az adatokat. Nem nyugodtam meg.
Így vizsgálják
Az európai uniós szabályok szerint a magyar laborokba bekerült összes húsmintát kötelező bevizsgálni arra, hogy mennyire nagy az antibiotikum-rezisztens baktériumok aránya a szalmonella és a campylobacter fajok esetében. (Ezek okozzák a legtöbb emberi megbetegedést.) A Nébih ezen túl nyomon követi a rezisztenciát az e-coli és az enterococcus baktériumoknál is.
Fotó: AFP
Minden tizedik szalmonella-fertőzés problémás
A szalmonella tekintetében egész jól állunk, legalábbis jobban, mint az amerikaik. A Nébih adatai szerint a szalmonellamegbetegedések 60-70 százalékát okozó szalmonellatörzs, az enteritidis viszonylag biztonságos.
Csak a baktériumok harmada rezisztens valamelyik elterjed gyógyszerre, ami azt jelenti, hogy ha a kezelésben az egyik gyógyszer nem vált be, jó eséllyel győz a következő. De azért nem teljesen rózsaszínű a kép, ugyanis több százan küzdhetnek így is minden évben szuperbacikkal, amelyeket többféle antibiotikumos kezeléssel sem lehet kivégezni.
A helyzethez hozzátartozik, hogy ez bizony már javulás. 2009 és 2010 környékén ugyanis az infantis törzseknél még 80 százalék felett volt a szuperbacik (legalább 4 antibiotikumra rezisztens baktériumok) aránya. Ekkor még a legelterjedtebb enteritidis-törzseknél is jellemző volt a szuperbacisodás, ami ma már a Nébih szerint egyáltalán nincs is.
|
A szalmonella piszkos kis titkai |
|
A szalmonella-megbetegedések 30-40 százalékát adó törzseknél nagy a gáz: a csirke- és pulykahúsban elterjedt salmonella infantis baktériumoknak például a harmada rezisztens legalább négy antibiotikumra. A baktériumok 99 százaléka rezisztens a nalidixsavra és a ciprofloxacinra. Nem sokkal jobban a helyzet a tetraciklin és a sulfamethoxazol esetében sem. Ez a szalmonella-törzs Magyarországon körülbelül 300 embert betegít meg egy évben. A salmonella typhimurium törzsben is eléggé elterjedtek a rezisztens gének: a tavalyi vizsgálatokban a tetraciklint röhögve túlélte a baktériumok fele, s a sulfamethoxazol, a streptomicin, az ampicillin és a chloramphenicol ellentámadását is túlélte a baktériumok legalább negyede. Ez a törzs inkább a sertéseknél is vízi szárnyasoknál fordul elő, s évente 5-700 megbetegedést okoz. |
Utazók rakétahasmenése
A szalmonellához hasonlóan a csirke- és pulykahúson található a legtöbb campylobacter. Szerencsére ez nem szuperbacisodik olyan tempóban, mint egyes szalmonella-törzsek, bár aggasztó, hogy két elterjedt szélesspektrumú antibiotikum, a ciprofloaxicin és a tetraciklin jó eséllyel lepereg róluk (csirkéknél 85 illetve 40 százalékos, pulykáknál 75 illetve 35 százalékos rezisztencia). A campylobacter elég elterjedt – Magyarországon körülbelül évi tízezer regisztrált hasmenéses megbetegedést okoz. A fejlődő országokban való látogatáskor kapott “utazók hasmenését” is gyakran ez váltja ki.
|
“A multirezisztencia jellemző” |
|
A Nébih két (általában ártalmatlan) bélbaktériumnál is vizsgálja a rezisztencia terjedését, mivel a baktériumok képesek arra, hogy egymás közt is átadják a rezisztenciát adó géneket. Lapunk kérdésére így foglalták össze a helyzetet ezeknél az úgynevezett indikátorbaktériumoknál: „A szárnyasok húsából származó indikátor törzseknél igen jelentős mértékű, de javuló trendet mutat az ampicillin, tetraciklin, a szulfonamid rezisztencia, illetve kiemelkedően magas a nalidixsav/ciprofloxacin rezisztencia előfordulása. A multirezisztens baktériumtörzsek előfordulása is a szárnyasok húsa esetében jellemző. A tetraciklin rezisztens törzsek gyakoriak a sertés és marhahús eredetű izolátumok között is, de a trend szerencsére csökkenő. A vankomicin rezisztencia is megjelent, bár egyelőre igen alacsony mértékben.” |
Vissza a középkorba?
Az antibiotikum-rezisztencia terjedése a baktériumok közt az emberiség egyik legnagyobb problémája. Ez ugyanis egy klasszikus rabló-pandúr harc. Amikor Fleming feltalálta a penicillint, még a staphylococcus aureusok (ez egy nagyon elterjedt baktériumfaj, amelynek egyes törzsei hasmenést vagy vérmérgezést okozhatnak, de általában ártalmatlanok) 80 százalékát ki lehetett nyírni vele. Ma a törzsek körülbelül 5 százalékára hat.
Az ember mindig új gyógyszert fejleszt, a hozzánk képest turbófokozaton zajló evolóciójú baktériumok közül pedig mindig kiszelektálódnak a túlélők. A rezisztencia fajok közt is terjed, s a kórházakban, ahol sok az antibiotikum, egyre nagyobb probléma a multirezisztens törzsek jelenléte.
Eközben alig van új antibiotikum fejlesztés alatt, mert a gyógyszeriparnak sok esetben egyszerűen nem éri meg ebbe beruházni.
Az állatartók profitéhsége
A rezisztens törzsek alapvetően ott alakulnak ki és szaporodnak el, ahol jelen van az antibiotikum. Magyarországon hivatalosan csak akkor lehet antibiotikumot adni, ha beteg az állat, megelőzésképpen kizárólag akkor, ha biztosan megbetegedne az állat. Ám a nagyüzemi állatartásban – ahol egyetlen csirkeistállóban 2-10 ezer madár él – az antibiotikumokat úgy adják, mint a vitaminokat. (Lásd keretesünket) A Baromfi Terméktanács szerint ma a baromfinevelésben Magyarországon nem használnak antibiotikumokat hozamfokozóként. Ám akkor vajon hogyan kerülnek az antibiotikum-rezisztens baktériumok a csirkehúsra?
| Hozom a hozamot? |
|
Egy 2011-es kiadású takarmányozástani egyetemi tankönyv például ezt tanítja a leendő gazdáknak: “Szubterápiás dózisban az antibiotikumok hozamfokozó hatásúak. A bél mikroflórájának összetételét befolyásolják, javítva ezáltal a táplálóanyagok hasznosulását. Ez döntően azzal áll összefüggésben, hogy: – csökkentik a patogén baktériumok aktivitását, ezáltal kisebb lesz az esély a betegségek kialakulására, – csökkentik a toxintermelő baktériumok számát, amelyek kifejezetten teljesítménycsökkentő hatásúak, – csökkentik a teljes baktériumszámot, melynek eredményeképpen a táplálóanyagok kisebb hányada fog fermentálódni, nagyobb hányad áll rendelkezésre az állat számára, – növelik az emészthetőséget a vékonybélben, a bélhám vastagságának csökkentésén keresztül. Az antibiotikumos hozamfokozókat többnyire a sertés- és baromfitápokban használták, amelyek 4-16%-ban javították az állatok növekedését, 2-7%-ban pedig a takarmányhasznosítást. A kedvező hatás a fiatal és a döntően növényi fehérjéket tartalmazó tápok esetében volt nagyobb. Használatuk kedvezőbbé tette az elhullási mutatókat.” Szerencsére azért megemlíti a könyv egy bekezdésben, hogy a rezisztencia kialakulása potenciálisan egy probléma. Hozamfokozóként a tankönyv szerint 4 antibiotikumot lehet csak használni, plusz rezet. Most már a réz használatát is korlátozta az EU, annyi került egy időben a sertéstrágyába – és ezzel a környezetbe. |
Fű nem nő a nyomunkban
Az antibiotikum-rezisztencia terjedése egyébként az egészségügyön túl is gondokat okoz. Az állatoknak adott antibiotikum 25-80 százaléka lebontatlanul ürül ki az állatból (és az emberből is). És kipusztítja a fél világot.
Csitári Gábor és Gulyás Márta, akik évek óta kutatják a rezisztenciarezervoárokat így írják le a folyamatot: „A trágyában ez a mennyiség, 30-100x hatásos koncentrációt jelent, és rövidebb – hosszabb (többnyire elégtelen) komposztálás után, a környezetbe jut. A talaj agyagásványai tartósan megkötik, terhelve ezzel a talajflórát. Az antibiotikummal kezelt állat bélflórája (funkció és fajgazdagság tekintetében) átlagosan egy hónap alatt áll helyre. A talajban ez a folyamat 20-25 év alatt, a tenger iszapjában 4-6 év alatt megy végbe.”
A természetes baktériumflóra antibiotikumokkal való felborítása lényegében azzal jár, hogy alig pár (rezisztens) faj marad életben ott, ahol szédületes fajgazdagság volt. Ez egyébként egyebek között azzal jár, hogy felborul a termőföld vízháztartása, s romlik a szélsőséges időjárás elleni védekezőképessége.
|
Így védekezzünk a hús szuperbacijai ellen |
|
