Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója (a képen) az IMFC ülése után külön kiemelte a munkahelyteremtés szükségességét. Szerinte az IMFC legutóbbi, 2012 októberi tokiói ülése óta tapasztalt “háromsebességes” növekedésből, amikor egyes országok jól teljesítenek, mások pedig lemaradnak, csak egy hatékony intézkedési csomag tudja kilendíteni a világgazdaságot. “Minden politikus munkahelyet akar teremteni és legfőképpen megoldást akar találni a fiatal korosztály problémáira” – mondta a vezérigazgató. “Bármilyen munkahelyteremtő megoldás megfelel…”, de ehhez olyan növekedési program kell, “ami nem csupán egyetlen elképzelésen, hanem a megfelelő ütemű fiskális konszolidációt, a strukturális reformokat (…) és némi mozgásteret is biztosító monetáris politikát egyaránt felölelő intézkedési csomagon alapul.”
A tárgyalások a növekedés ösztönzésére összpontosítottak – mondta az IMFC ülését követő sajtótájékoztatón Tharman Shanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az IMFC rövid távon megfelelőnek tartja a laza monetáris politika alkalmazását, de éppúgy fontosnak tekinti a megkezdett fiskális és strukturális reformintézkedések folytatását is.
“A monetáris politikára való túlzott összpontosítás helyett a középtávú költségvetési és strukturális reformok szükségességét szem előtt tartva kell jobb egyensúlyba hozni a monetáris, fiskális és strukturális reformintézkedéseket” – mondta a szingapúri pénzügyminiszter.
Az IMFC (International Monetary and Financial Committee) a következő politikai prioritásokat jelölte meg: a fejlett gazdaságokban a növekedés ösztönzése érdekében megengedett a laza monetáris politika alkalmazása, de meggyőző középtávú költségvetési konszolidációs terveket is le kell lefektetni, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi szektor reformjára és a strukturális átalakításra. Az euróövezetben folytatni kell a bankrendszer szanálását és a pénzügyi rendszer fragmentáltságának enyhítését.
A feltörekvő és fejlődő térségekben megindult a gazdasági növekedés, ezért a politika súlypontját a tartalékképzésre és a pénzügyi rendszer sérülékenységének kiküszöbölésére kell áthelyezni. Az alacsony jövedelmű országokban tapasztalható robusztus növekedés a tartalékképzés mellett lehetőséget ad az infrastrukturális és szociális hiányosságok enyhítésére. Az IMF-nek szoros figyelemmel kell követnie a PRGT (Poverty Reduction and Growth Trust) fenntartható működését, különös tekintettel a szegény országok szükségleteire.
A világgazdaság ellenálló képességének megerősítése érdekében az IMF-nek más szervezetekkel folytatott együttműködése keretében a gazdasági növekedés támogatására és a foglalkoztatás növelésére kell összpontosítania tanácsadó tevékenységét. Az IMF-nek szoros figyelemmel kell követnie a nem-konvencionális monetáris intézkedéseknek a tőkeáramlásra, a befektetési eszközök és a nyersanyagok árára, illetve a tőkeáralmásnak az értéktőzsdei árfolyamokra és a globális likviditásra gyakorolt hatását – áll a prioritások között. Az IMFC felszólította ugyanakkor az Egyesült Államokat és az érintett európai országokat, hogy késedelem nélkül ratifikálják az IMF kvótarendszerének reformjáról még 2010-ben elfogadott megállapodást. Ez a megállapodás nagyobb súlyt adna a feltörekvő országoknak a nemzetközi pénzügyi szervezet döntéshozatalában.
