Ha az ember az Európai Unió ma publikált, újságírók számára leegyszerűsített előrejelzéseit nézegeti a klímaváltozással kapcsolatban, izzadni kezd. Az adatok szerint ugyanis Magyarországon a hatvanas évek és a kilencvenes évek átlagához képest körülbelül ötödével kevesebb lesz az eső nyaranta, míg a többi évszakban ennyivel több lesz. Papíron nem változik az éves átlagos csapadékmennyiség. Csak épp a valóságban a földet sivatagi porrá szárító aszály és az özönvíz váltakozik majd.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
A régi szép időkben Magyarországon egy-két hét kánikula volt egy-egy nyáron. A mi életünkben már három-négy hét lesz (2021–2050), a gyerekeinkében pedig egy-másfél hónap (2071–2100). És ezek csak azok a napok, amikor napközben 35 foknál melegebb lesz, s éjszaka sem hűl 20 fok alá. Egyszóval olyan meleg, amit csak a strandon lehet kibírni, már ha nem szárad ki a Balaton és a Velencei-tó addig. Így nyáron az erdőtüzek veszélye is brutálisan meg fog ugrani: 40-60 százalékkal nő a tűzveszély. Az avarégetést nagyjából örökre el kell felejteni.
Átalakuló Európa
Az EU más részein sokszor még durvább a helyzet: a lapos Németalföld az árral küzd, Spanyolország és az egész mediterrán térség pedig az elsivatagosodással.
A mezőgazdaság, a tengerparti és téli turizmus helyszínei, az egészségügy és a halászat közvetlenül függ a klímától, és már most is szenvedik a változását. A klímaváltozás az energiaszektorra és vízszolgáltatásra is hatással lesz. Gyorsul a fajok számának csökkenése, így kevésbé rugalmas az ökoszisztéma. Kevésbé lesz elérhető a víz és a jó minőségű talaj, ami a mezőgazdaságon túl egyes ipari ágazatoknak is nehézséget okozhat – foglalja össze a várható problémákat az Európai Bizottság egy másik anyaga.
Ölni is fog a hőség
Az EU egyébként pont ezért stratégiai útmutatást és súlyos összegeket ad azoknak a tagállamoknak, amelyek hajlandók felkészülni a forró jövőre. „Muszáj most megkezdeni az alkalmazkodást. Még ha ma teljesen abbahagynánk az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor is jelentős változásokra kellene felkészülnünk” – fogalmaz. Ha nem indul el a felkészülés, akkor az EU egészében évi 100 milliárd euróba kerül majd a károk helyreállítása. (Ez nagyjából Magyarország teljes éves termelésének felel meg.) S nem csak pénzről van szó: évente százezerrel többen halnak bele a melegbe, ha nem teszünk ellene.
