Egyre kínosabb helyzetbe kormányozza magát a pénzügyi biztos – írja a lap kormányzati körökre hivatkozva. Doubravszky György korábban többször is azt mondta, hogy az általa kezdeményezett háromoldalú tárgyalások jelenleg azért akadoznak, mert miniszterváltás volt a nemzetgazdasági tárcánál, és a Magyar Bankszövetség azt kérte, a háromoldalú tárgyalásokon az NGM legalább helyettes államtitkári szinten képviseltesse magát.
A szaktárca az újság megkeresésére azt válaszolta, mindig kellőképpen ügyelt a megfelelő szakmai szintű képviseletre. A Bankszövetség korábban a március 5-i tárgyalási kör elhalasztását kérte, mert az egyeztetés előzetes napirendjéről és a tárgyalandó előterjesztésekről nem kapott szakmai anyagokat.
Doubravszky György jelenleg egy vizsgálat közepén tart, amely azt hivatott megállapítani, hogy “a forintban folyósított és törlesztett deviza alapú hitelt valós tartalma alapján devizában nyilvántartott forinthitelként kell-e kezelni”. Ha ezen állítást a készülő szakértői anyag részletesen alátámasztja − mondta a biztos −, akkor a devizában nyilvántartott forinthitelt hibás terméknek kell kinősíteni, amiért a “gyártó, a forgalmazó és az engedélyező” egyaránt felelősséggel tartozik. A biztos szerint a hibás terméket a fogyasztónak joga van a folyósítás napjának dátumával a bank által forgalmazott másik termékre, vagyis forinthitelre váltani. A Polgári törvénykönyv egyébként a hibás termék fogalmát nem ismeri, a hibás teljesítést szankcionálja – emlékeztet a Napi Gazdaság.
A Bankszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) eddig semmilyen előterjesztést nem kapott. Az NGM szerint a tárca megfontol minden szakmai javaslatot, ami a devizahitelesek megsegítésére irányul, ám a minisztérium sem kapott még szakmai anyagot. Mindenesetre sokat sejtet, hogy Varga Mihály a tárca új vezetőjeként alapjaiban másképp gondolkodik, mint Doubravszky. A miniszter a Portfoliónak adott interjúban arról beszélt, nagyon jó lenne, ha lenne végleges megoldás, az elmúlt két évben azonban kiderült, hogy nincs ilyen. Varga szerint az 1,7 millió devizaalapú jelzáloghiteles ügyét egy ötlettel megoldani szinte lehetetlen.
A pénzügyi jogok biztosa a devizakitettségéből adódó társadalmi feszültségek megelőzésére szolgáló javaslata kidolgozásához a jogi szakértők közreműködése mellett számít Boros Imre, Makkos Albert és Varga István közgazdászok tanácsaira is. Doubravszky György vizsgálata egyébként egybevág a devizahitelek ellen zajló perek egyik érvelési vonalával, amelyről már korábban írtunk, amikor egy ügyvéd azt állította: az Axa Banktól származó bizonyítéka van arra, hogy a bank soha nem állított devizát a hitelek mögé.
Hatalmas pertársaság alakul
Közben a Magyar Nemzet arról ír, hogy újabb pertársaság támadja meg a bíróságon az AXA Bank szerződéseit. A második csoport több mint száz adósból áll, és a hiteleik összege meghaladja a négyszázmillió forintot. Bense László Erik ügyvéd a lapnak elmondta, hogy az új pertársaság beadványát a bíróság kénytelen lesz kiemelt jelentőségű ügyként kezelni, a pertársak vitatott hiteleinek összege miatt. Ez többek között azt jelenti, hogy a szokásosnál gyorsabban zajlanak a folyamatok, a bíróságnak például két hónapon belül ki kell tűznie a tárgyalást.
A már működő AXA-pertársaság kapcsán az ügyvéd elmondta: nemrégiben olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a bíróság elutasította a társaság keresetét, de ez nem igaz. A bíróság csupán hiánypótlásra szólította fel őket. A szükséges dokumentumok csatolása után a per folytatódik. Jelenleg az adósok meghallgatása zajlik. Mivel a társaságnak az ország egész területéről vannak tagjai, mindenkit az otthonához legközelebb eső bíróságon hallgatnak meg.
Bense László Erik optimistán nyilatkozott a per kilátásairól. Ha a pert a társaság nyeri, akkor szerinte az ügy elszámolási jogvitává alakul át. Ha a bíróság kimondja, hogy érvénytelenek a szerződések, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot. Úgy kell eljárni, mintha meg sem kötötték volna ezeket. Vagyis abban az esetben, ha valaki 2006-ban kötött szerződést a hitelintézettel, tízmillió forintot vett fel, és eddig hatmilliót törlesztett, akkor az eljárás szerint az adósnak tízmillió forintot kell visszafizetnie, a banknak pedig hatmilliót kell visszaadnia az ügyfelének. Tehát a tartozás négymillió forintra rúg. Erre a tartozásra azonban a bíróság akár tízéves részletfizetési lehetőséget is adhat.
A többség nem csak a bankokat okolja
A lakosság körében végzett reprezentatív felmérés szerint az emberek jelentős része nemcsak a bankokat tartja felelősnek a devizahitelek körüli problémákért, hanem a felelőtlen hitelfelvevőket is. A Lakásfókusz Elemzési Központ kutatása szerint tízből kilenc magyar támogatja a bajbajutott devizahitelesek megsegítését, ám a nagy többség olyan intézkedéseket részesítene előnyben, amelyek egyszerre szolgálják a bajba került családok érdekeit és a gazdaság megerősítését.
Arra a kérdésre, hogy ki viselje a mentőcsomagok terheit, mindössze a válaszadók harmada mondta azt, hogy a terheket egyértelműen a bankokra kell hárítani. A többség e kérdésben is kompromisszumra hajlana, a veszteséget szétterítené a bankok, a devizahitelesek és az állam között – mondta a közrádióban Toplak Tamás, a Lakásfókusz vezető elemzője. A szakember hozzátette, a válaszadók többsége szerint az eddigi mentőcsomagok jó irányt képviseltek ugyan, de nem mindenki tudott megfelelni a feltételeiknek.
A megkérdezettek nagy többsége szerint összetett folyamatok okozták a gazdasági-pénzügyi válságot. Még a hitelcsapdába kerültek közül is sokan úgy látják, nemcsak a bankrendszer és az állam a felelős a kialakult helyzetért, hanem a felelőtlen hitelfelvétel is szerepet játszott a problémák kialakulásában.
