Az energiárak csak mennek felfelé, ez az embereknek egyre nagyobb teher, a lakások és házak felújítására nincs pénz, és tombol a munkanélküliség – ezekre a problémákra adna választ a rezsicsökkentésre kidolgozott alternatív terv, amelyet az Együtt 2014 és az LMP egyik utódpártja, a PM dolgozott ki – derül ki a két szervezet közös közleményéből.
Bajnaiék terve
Eszerint összeállítanának egy állami-lakossági-uniós-vállalati programot, amely hosszabb távon – és nemzetközi botrány nélkül – is tudná a rezsit csökkenteni, szemben a kormányzati rezsicsökkentési tervekkel, amely ellen az ELMÜ-ÉMÁSZ ma is tiltakozott. A program keretében a következő uniós költségvetési ciklusban a magyar lakásállomány kétharmadát felújítanák, energetikai szempontokat figyelembe véve. A felújítás költségét a lakosságnak fokozatosan, a havi 13 ezer forintos megtakarításból kellene csak törlesztenie, s a projekthez uniós forrásokat is felhasználnának. Nemcsak panellel, hanem mindenféle házzal, lakással lehetne jelentkezni, s így sok építőipari munkahely is keletkezne az elmaradott régiókban is.
Azt is elmagyarázzák, miért nem működik hosszabb távon a kormány rezsicsökkentése – mert végsősoron begyűrűzik az árakba, és minden terméket drágábbá tesz az, hogy a lakossági energiaszolgáltatás veszteségét finanszírozni kell.
Fotó: MTI / Czimbal Gyula
A kormány egyetért
Megkérdeztük Fónagy Jánost, a Fidesz energetikai szakpolitikusát, mit gondol a tervről. Szerinte semmiféle ellentmondás nincs a javaslat és a kormányzati energiastratégiai törekvések között. „Mi magunk is folyamatosan dolgozunk azon, hogy a lakossági energiakorszerűsítésbe minél több forrást hozzunk be” – mondta. Az elmúlt egy-másfél évben nagyjából 150 milliárd forint átcsoportosítását kérte a kormány e célra az Európai Bizottságtól, amely 90 milliárd forint átcímkézését már engedélyezte is.
Az energiahatékonysági pályázatok nagyon népszerűek, mint erről mi is írtunk – előfordul, hogy már a beadás első napján berekesztik a pályázatok befogadását.
Kőkorszaki rendszerek
Fónagy szerint az energiahatékonysági átalakítás nem olyan egyszerű, mint sokan gondolják – nem elég szigetelni és nyilászárókat cserélni, hanem sokszor az épületgépészetet is át kell alakítani. „Magyarországon egy egységnyi világításhoz, áramhoz vagy fűtéshez még mindig körülbelül kétszer annyi energiára van szükség, mint mondjuk Németoszágban” – emelte ki, s ehhez nemcsak a rossz szigetelés, a korszerűtlen égők járulnak hozzá, hanem a korszerűtlen erőművek és az évtizedes lemaradásban lévő elosztórendszerek is.
Panelprogram helyett bontani kellett volna
Az építési technológiák korszerűtlenségére a paneleket hozta fel példaként, amelyeket Svédországban például szintén építettek. Ám ott ezeket felújítás helyett 20 év múlva elbontották, mert rájöttek, hogy olcsóbb újat építeni.
A Bajnai-Jávor-tervvel szerinte az a legnagyobb baj, hogy az uniós forrásokat nem adják oda előre, hanem utófinanszíroznak csak, s emiatt a kormányzatnak nagyon sokba kerülne egy ilyen terv. (Egyébként számos példa van arra, hogy az uniós forrásokat akár 95 százalékban is fel lehet venni előlegként – igaz, ez inkább a kisebb támogatásokra jellemző.)
Megkérdeztük, hogy ha ennyire hasonló a kormányzati és az ellenzéki elgondolás, miért nem áll oda a terv mellé. „Az hiányozna még csak az én jó híremnek” – mosolygott.
