Gazdaság

Így húzzuk a nadrágszíjat

vásárlás (vásárlás)
vásárlás (vásárlás)

Van amiből csak kevesebb és olcsóbb kerül a kosárba és egyre több minden kimarad.

Tavaly a napi fogyasztási cikkeknél a legtöbb termékcsoport forgalma csak értékben nőtt valamelyest, mennyiségében csökkent. Igaz ez az alapélelmiszerekre, az italokra, a tejtermékekre, a személyi higiéniára, a háztartási vegyi árura és a kényelmi-kényeztető termékekre egyaránt – derül ki a GfK Hungária kutatásából. Az infláció pedig nem kevéssel haladja meg a háztartási vásárlások növekedését. Az anyagi helyzet romlása racionálissá, találékonnyá, bizonyos értelemben tudatossá, talán inkább „kényszertudatossá” tette a magyar vásárlókat.

Először csak mindenből kevesebbet

A válságot követő első években a háztartások első reakciójaként még az volt megfigyelhető, hogy inkább kevesebbet vásároltak az egyes termékkategóriákból, de nem szívesen mozdultak el az olcsóbb, adott esetben alacsonyabb minőségű termékek felé.

Csökkentették tehát a kosárba kerülő napi fogyasztási cikkek mennyiségét, mérséklődött a korábban oly jellemző „felhalmozás”, az otthoni készletezés. Az ilyen jellegű megtakarítás azonban hosszú távon nem működik, hiszen a családtagok igényeit fedező mennyiséget biztosítani kell, így tehát egy következő szakaszába lépett a fogyasztás.


Csak néhány alapvető élelmiszernek (liszt, tejföl, sajt) nem sérült a vásárlói köre (Fotó: Kummer János)

Utána mindenből olcsóbbat

2009 végén indult el egy jelentősebb eltolódás a megvásárolt termékek összetételében. Ez azt jelenti, hogy a háztartások tovább már nem tudták csökkenteni a mennyiséget. Így kényszerből elkezdték keresni az olcsóbb termékeket, például az áruházak saját márkás áruit. Emiatt a megvásárolt termékeken belül emelkedett a saját márkások aránya.

Aztán már nem mindent, de abból kevesebbet és olcsóbbat

2012-ben újabb változást észleltek a fogyasztói és vásárlói szokások átalakulásánál: a vásárlói bázis szűkülését. Szinte alig akad olyan napi fogyasztási cikk, amelynek ne csökkent volna kisebb-nagyobb mértékben a vásárlói köre az elmúlt évben. Csak néhány alapvető élelmiszeré (liszt, tejföl, sajt) nem sérült a folyamat során.

A többség még jobban meghúzta a nadrágszíjat

Ötből három háztartás csökkentette kisebb-nagyobb mértékben kiadásait 2012-ben. Náluk a kiadások értéke az előző évihez képest csak infláció alatti mértékben nőtt, s közülük sokan kihagynak ma már egy-egy termékkategóriát a vásárlásnál.

Mindössze a háztartásoknak kb. 40 százaléka tudta növelni napi fogyasztási cikkre fordított kiadásait legalább az infláció mértékével vagy azt meghaladó szinten. Eközben a magasabb jövedelműek fogyasztása ugyan nem szűkült, de többletfogyasztást nem generáltak.

Kevesebben nyitottak be a boltokba

A különböző bolttípusok súlyában számottevő változás nem történt a kutatás szerint. Kismértékben növelték piacrészüket a diszkontok és a kisboltláncok. Ugyanakkor szinte valamennyi bolttípus vásárlói bázisa szűkült.

S a diszkontok kivételével minden más formátumban kevesebben fordultak meg 2012-ben, mint az előző évben. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók a számukra marginális üzleteket elhagyják. Egy átlagos háztartás 2012-ben mintegy 7 kereskedelmi láncban vásárolt, havi rendszerességgel tipikusan 2-3 boltot látogattak meg.

Nemcsak a napi fogyasztási cikkek, hanem a műszaki cikkek vásárlásánál is jól meggondoljuk, mikor, mit vegyünk, és igyekszünk kihasználni az akciókat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik