Pillanatokkal a bejelentés előtt az euró árfolyama 295,05 forinton állt, mintegy 15 perccel később, 8.05 órakor 295,55 forintot ért a közös európai deviza. A dollár árfolyama 225,58 forintról 226,23 forintra változott, a svájci franké 241,04 forintról 241,49 forintra emelkedett, a jené 2,4412 forintról 2,4472 forintra nőtt.
Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint Matolcsy György eddigi kormánytagsága, illetve azon korábbi jelzése miatt, miszerint stratégiai szövetséget képzel el a jegybank és a kormány között, innentől nem tekinthető függetlennek a Magyar Nemzeti Bank, Matolcsy pedig várhatóan egy politikailag erősen motivált gazdaságpolitikai mixet igyekszik majd megvalósítani – írja a portfolio.hu.
Timothy Ash szerint nem valószínű, hogy Matolcsy György azonnal unortodox intézkedéseket tenne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. A Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki jelölését kommentálva úgy vélte: Matolcsy György rövid távon “érzékeny lesz a piaci aggályokra”, nyilván nem akarja, hogy jegybankelnöki tevékenységének kezdetét “markáns piaci eladási hullám” kísérje.
Matolcsy György várhatóan “a megfelelő nyilatkozatokat” teszi majd, ahogy a jelölésének bejelentése előtti napon is tette, amikor kívánatosnak nevezte ugyan az alacsonyabb MNB-kamatszintet, de hangsúlyozta azt is, hogy a monetáris enyhítésnek nem szabad veszélyeztetnie az inflációs célt. Ha a magyar gazdaság a választások közeledtével sem kap erőre, akkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy a Matolcsy György vezette MNB az unortodoxiához folyamodik – tette hozzá.
Felkészült már a piac Matolcsy nevének bejelentésére, ezért nincs érdemi reakció a piacon – nyilatkozta a hírre Samu János, a Concorde vezető elemzője. A közgazdász szerint most már inkább az az érdekes, hogy mit mond az elnökjelölt a délutáni parlamenti meghallgatáson.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint amíg nem válik egyértelművé, hogy Matolcsy György milyen változásokat kíván végrehajtani a monetáris politikában, addig marad a bizonytalanság és tovább gyengül a forint. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor a rádióinterjúban említést tett arról a 16 eszközről, amelyet a jegybankok alkalmaznak a világban a gazdasági növekedés érdekében, ami arra utal, hogy az MNB is átvehet néhányat ezekből az eszközökből.
A monetáris politika legfőbb eszközének számító alapkamat kis lépésekben tovább csökkenhet – mondta Árokszállási Zoltán, aki úgy véli, hogy 4,75 százaléknál meg fog állni a monetáris tanács. Hozzátette azt is, hogy a 300 forintos árfolyamra ma másként tekint a piac, mint egy-két éve, azt kevésbé kockázatosnak tartja, de a 310 forint már veszélyes lehet.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is megerősítette, hogy a piac Matolcsy Györgyöt várta, így a jelölt nem meglepetés. „Nem várom unortodox lépések gyors bejelentését, és azon belül egyáltalán nem várom a durvább lépések – kéthetes kötvény korlátozása, nagy volumenű állampapír-vásárlás – bevezetését” – fogalmazott Kondrát. Ha ezek később előjönnek, annak negatív hatása lehet – tette hozzá.
A hitelezés felfuttatására a legvalószínűbbnek egy alacsony kamatú, hosszú lejáratú refinanszírozású hitel bevezetését tartja kívánatosnak az elemző, de ettől sem vár nagy hatást, mivel „az angol jegybank által bevezetett hasonló program is nagyon döcög”.
Kondrát Zsolt véleménye szerint a kamatcsökkentési sorozat megy tovább, annak előbb-utóbb negatív hatása lesz az árfolyamra.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint nem feltétlenül várhatók az első fél évben nagy változások. “Szerintem simán előfordulhat, hogy az új jegybanki vezetés egyszerűen nem csinál semmit pár hónapig. Mert nem lesz rá szükség. A februári csökkentés után érdemes lenne kicsit kivárni, megnézni, hogy az eddigi lépéseknek mi lesz végül a hatása” – mondta lapunknak adott interjújában. Ebben azt is elmondja: szerinte a nem ortodox eszközök közül lenne néhány, amelyet különösebb kockázat nélkül lehetne felhasználni. Ilyen a devizatartalék részleges felhasználása és az, ha a kis- és középvállalati hitelezés beindításához alacsonyabb kamaton ad hitelt a bankoknak az MNB.
