Ha egy cégnek komoly fizetési problémái vannak, csábító lehet úgy megszabadulni a tehertől, hogy azt más nyakába varrja a tulajdonos. Vagyis eladja a céget. Akár olyan valakinek, akin semmit nem tudnak majd számon kérni a hitelezők. Aztán belefogni valami másba, hátha annak nagyobb sikere lesz. Könnyűnek tűnő húzás céglovaggá válni. De vajon megéri-e?
Amit nyerni lehet
Egy biztos: az eladással a tulajdonos megúszhatja a cégmegszüntetéssel együtt járó hosszadalmas procedúrát. S nem neki kell a hitelezőkkel sem egyezkednie. Sokaknál talán ez a legfőbb érv – szabadulni a hitelezőktől.
Ennél több előnye azonban nemigen származik a dologból – mondja a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza, Kocsis Zoltán. Viszont jóval több érv szól a cégeladás ellen. Jó esély van arra ugyanis, hogy a céglovag sem bújhat ki a felelősségre vonás alól.
Számos hátránya lehet
Mielőtt a látszólag könnyebbik útra lépne a vállalkozó, nem árt tudnia, hogy annak számos buktatója lehet. Az egyik, hogy az ügyvezető a cég eladásától függetlenül is felel (az elévülésig) a tevékenységéért. Ha tehát később adóellenőrzést kap a cég (vagy büntetőeljárás alá vonják), a cégeladás miatt tanúként meghallgatják a korábbi tulajdonost is, és ilyenkor a nyilatkozattételt – igazmondási kötelezettség mellett – nem lehet megtagadni. Ilyen esetben nem biztos, hogy jó, ha további személyek (a cég új tulajdonosa, közvetítő) is megszólalnak az ügyben. Mert ők a nyilatkozataikkal valószínűleg nem fogják javítani a korábbi tulajdonos megítélését.
S azt sem árt fejben tartani, hogy ha az adóval csaltunk, akkor tavaly január elsejétől az már költségvetési csalásnak minősül, amiért 2-10 évig tartó börtönnel büntethetnek. A cég eladása egy büntetőeljárás során ráadásul alátámaszthatja a szándékosságot.
Felér egy figyelemfelhívással
Aki a tartozásai miatt dönt a cég eladása mellett, az számíthat rá, hogy ha a hitelezőknek tudomásukra jut a dolog, nagy eséllyel indítanak majd ellene eljárásokat (akár büntetőeljárást is).
A cég eladója az adóhivatalnál is felhívja magára a figyelmet. S ha a változás bejegyzésénél a hatóság problémát lát például a vevőnél, akkor törli a cég adószámát, és adóellenőrzést indíthat. Ráadásul az adóhivatal a cég tartozásai miatt a bíróságon pert is indíthat, és kötelezheti a cégtulajdonosokat, cégvezetőket a tartozás megfizetésére.
Utólag már nem tudjuk meglépni
Hátrány lehet, hogy a cég eladása után már nem adhatunk be a cég nevében önellenőrzést, vagyis a könyvelési hibákat nem javíthatjuk. Az eladás után már nem járhatunk el a vállalkozás nevében, akkor sem, ha szükség lenne rá. Ha mégis megtesszük, s például pénzügyi tranzakciót hajtunk végre az eladott cégünk nevében, az akár sikkasztást is jelenthet. A NAV pedig az eladás után is látja a pénzmozgásokat!
Van más út is
A cég eladása még akkor sem jelent biztos megoldást, ha „időben” történik. Vagyis még azelőtt, hogy tartozásokat halmozott volna fel a vállalkozás. Mert ha már problémák voltak a könyveléssel, az adó bevallásával, akkor rizikós lehet az eladás: a cég ezzel felhívhatja magára az adóhatóság figyelmét.
Abban az esetben pedig, ha a tartozások jelentik a fő gondot, az eladás helyett becsületesebb megoldás lehet, ha a tulajdonos felszámolást indít maga ellen. Attól még a törvény által ismert kimentési indokok alapján alapíthat új céget. Nem kell az eladással ismeretlen harmadik személyeket belekeverni az ügybe – összegez Kocsis.
