Gazdaság
forint(430x286)(2).jpg (pénz, húszezres, forint,)

Nem mindig kötelező megadni a minimálbért

Ha egy fix minimálbéres rövid hónapban megy szabadságra, az újfajta számítás miatt ő is kevesebb pénzt kaphat, mint egyébként. Az NGM szerint ilyenkor a munkáltatónak ki kell egészítenie a bérét. De ez nem így van.

Beszámoltunk róla, hogy az idei évtől nem átlagkeresetet, hanem távolléti díjat kell számítani többek között a szabadság idejére. S azt is megírtuk, hogy emiatt a fix havi béreseknél eltérés lehet a kapott pénzben, attól függően, hogy hány munkanap van az adott hónapban.

A minisztérium csúsztat

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy eloszlassa az újfajta számítással kapcsolatban felmerült bizonytalanságokat, honlapjára feltett egy módszertani útmutatót. (A számítás elveit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is összefoglalta a minisztériumi útmutató alapján.)

A BDO Magyarország szerint azonban az útmutató komoly csúsztatást tartalmaz. Sőt, veszélyes vizekre téved. A tanácsadó cég azért fogalmaz így, mert a módszertani útmutató tulajdonképpen egy új kötelezettséget ír elő a munkáltatóknak.

Nem kötelező kipótolni

Az útmutatóban ugyanis szerepel egy felhívás, mely szerint abban az esetben, ha a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege lenne, akkor az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér összegére.

Ez azonban az útmutatóban szereplő felhívás ellenére sem kötelező – mondja a cég vezető munkaügyi tanácsadója, Máriás Attila. Szerinte ugyanis az NGM megsérti a jogbiztonság elvét, amikor módszertani útmutatókban látens kötelezettséget állapít meg a munkáltatóknál. Hozzáteszi azt is: bár mindenképpen etikus, ha egy munkáltató az összeget kiegészíti a minimálbér szintjére, de ennek elmulasztásával semmilyen jogszabályt nem sért.

Elismerik, hogy eltérhet

A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló jogszabályhelyek kizárólag az alapbér megállapítására vonatkoznak, vagyis arra, hogy a munkaszerződésben megállapított alapbér ennél kevesebb nem lehet – jegyzi meg.
A szakember azt is állítja, jelenleg egyik hatóságnak sincs arra hatásköre, hogy vizsgálja, a cégek hogyan számítják ki a távolléti díjat.

Az NGM tájékoztatója egyébként elismeri, hogy a havibéres munkavállalók bére alapvetően két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. Ez utóbbit 2013. január 1-jétől egy 174-es osztószám figyelembevételével kell meghatározni. Az útmutató sem tagadja, emiatt előfordulhat, hogy ha valaki szabadság megy, akkor a munkabére nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért.

A dolgozó kárára nem lehet korrigálni

Azt sem árt tudni, hogy ha a szabadságolás miatti munkabér a fixbéresnél meghaladja az alapbért, akkor a munkáltató a felesleget nem csípheti le. Mivel eltérni csak a dolgozó javára lehet, kárára nem. Vagyis a fixbéreseknek érdemes lesz a hosszú hónapokban (áprilisban, májusban, júliusban vagy októberben) menni szabadságra.

A cikk megjelenése után a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletei megegyeztek szerdán a kormánnyal, hogy módosítják a meglévő szabályt. A cél, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Ajánlott videó mutasd mind

Nyugat-Európában már lassul a koronavírus terjedése

Bár a hírek – érthető módon – jórészt még mindig a tomboló járványról és a drámaian sok halálos áldozatról szólnak, az új fertőzöttek száma alapján azonban úgy tűnik, Nyugat-Európában érzékelhetően lassul a járvány.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.