Az idei évtől a szabadságra járó pénzünket a távolléti díj alapján számítják ki. Emiatt, mint megírtuk, kevesebb is lehet a szabadságra járó pénz, mert a pótlékok nem feltétlenül számítanak bele.
Kérdés volt az is, hogy annál, aki nem fix havibéres, függ-e az újfajta számítás miatt a szabadságra járó pénz összege attól, hogy hány napos az adott hónap. Kiderítettük, nem függ. Hiszen a távolléti díj kiszámításánál az alapbérhez viszonyított óradíjhoz hozzáadják az utolsó hat havi teljesítménybér és/vagy bérpótlék hat havi ledolgozott munkaórákhoz számított átlagát, és így kapják meg a távolléti díj órabérét.
A havibéreseknél viszont más a helyzet. Náluk, ha szabadsággal bontják meg a hónapot, akkor előfordulhat, hogy összességében a szokásos havi összegnél többet vagy kevesebbet kapnak – derül ki az [origo] írásából.
Átlaghónappal kell számolni
Ez abból adódik, hogy a napi távolléti díj megállapításánál a az egy órára járó alapbérből indulnak ki, és azt szorozzák be napi 8 órával. Az egy órára jutó alapbért pedig úgy kell kiszámítani, hogy a havi bért osztani kell 174 órával.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem a konkrét hónap tényleges munkaidejével számítják ki az egy órára, egy napra eső alapbért, hanem egy átlagos (21,75 hétköznapos) hónapból kiindulva. A havi 174 óra ugyanis 21,75 napot jelent.
De mivel az egyes hónapokban lehet 20, 21, 22 vagy akár 23 hétköznap is, emiatt eltérhet a pénzünk a megszokott havi összegtől, ha szabadságra megyünk.
Februárban kevesebb
Februárban például csak 20 munkanap van. Ez nem érdekes akkor, ha nem megyünk szabadságra, hiszen a munkanapok számától függetlenül megkapjuk a havi bérünk. Tegyük fel, a könnyebb számítás végett, hogy bruttó 217 500 forint a havi bérünk. Egy februári napra nézve tehát (217 500 osztva 20-szal) 10 875 forint jut, ha a havi bérünket visszük haza.
Viszont ha szabadságra megyünk, akkor a napibér-számítás új szabálya miatt nem ennyit fogunk kapni egy napra, hanem csak 10 ezer forintot (217 500 osztva 21,75 nappal). S ennyit kapunk a szabadságnapokra és a munkanapokra is. S mivel a hónapban csak húsz nap van, ez összesen 20*10 ezer forintot jelent. Így a szerződésünkben szereplő 217 500 forint helyett mindössze 200 ezer lesz a bruttónk.
Áprilisban, májusban több
Jól járhatunk viszont, ha azokban a hónapokban megyünk szabadságra, amikor legalább 22 hétköznap van. Ilyen volt például a január és ilyen lesz még többek között az április is.
A legtöbbet akkor kaphatjuk, ha májusban, júliusban vagy októberben töltjük a szabadságunkat, mert ezekben a hónapokban 23 hétköznap van. Így ekkor 230 ezer forintra ugorhat a bruttónk (23*10 ezer).
Kiegészíthetik, de vissza nem kérhetik
De hogy ez valóban így marad-e, az kérdéses. Az [origo] Zara László adószakértőre, az adókamara elnökére hivatkozva úgy tudja, az NGM szükség esetén módosíthatja a törvényt a visszajelzések alapján.
A lap mindenesetre megemlíti, az adókamara véleménye szerint biztosítani kellene, hogy a havidíjas munkavállalóknál a szabadságolás miatt ne térjen el a kézhez kapott összeg a szokásostól.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy ha kevesebbre jön ki a havi összeg, a munkáltató felpótolhatja. Ami persze csak feltételes mód. S mivel pluszkiadást jelent, kérdéses, hogy a cégek hajlandóak-e rá.
Viszont fordított esetben, ha a szabadság miatt a szokásosnál többre jön ki a havi bruttó, nem kérheti a cég a munkavállalót arra, hogy a plusz összeget adja vissza. Mert a törvénytől csak a munkavállaló javára térhet el a foglalkoztató.
