Újabb stratégiai megállapodást írt alá a kormány, ezúttal egy indiai informatikai multival, a Tatával. A Tata Consultancy Services a világ egyik vezető informatikai-technológiai tanácsadó, üzleti outsourcing és tervezői szolgáltatója.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szerint ez a megállapodás bizonyítja, hogy Magyarország 21. századi mércével mérve is versenyképes ország. A versenyképesség fenntartásához folyamatos megújulásra, innovációra van szükség, ehhez pedig a TCS-sel kötött megállapodás is hozzájárul – tette hozzá.
Dinesh P. Thampi elnökhelyettes, a Tata budapesti szolgáltatóközpontjának igazgatója azt mondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy növekedési terveiket itt Magyarországon tudják megvalósítani, és 200-300 munkavállalóval szeretnék bővíteni jelenlegi, 900 fős itteni létszámukat.
Kis India
A Tata újabb érdekes választás a kormány részéről partnerségi megállapodásra. A magyar leányvállalat kizárólag külföldre adja el szolgáltatásait, évi körülbelül 8 milliárd forint értékben. Hazai tevékenysége elsősorban a banki, pénzügyi szolgáltatási, biztosítási, telekommunikációs és feldolgozóipari ágazatokra koncentrál. Évi 100-200 millió forintos eredményét jellemzően nem veszi fel osztalékként.
Eddig a Coca-Colával, a Richter Gedeonnal, az Alcoa-Köfémmel, a Daimlerrel, a Magyar Suzukival, a Hankook Tire-rel, a Microsoft Magyarországgal, a GE Hungaryvel, a Stadler Trains Magyarország Vasúti Szolgáltatóval, a TESCO-GLOBAL Áruházakkal és az IBM Magyarországgal kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány.
De miért pont ők?
A megállapodások logikája sokszor nehezen érthető, mint erről többször is írtunk. Ugyanis nem feltétlenül a terület legnagyobbjaival kötődnek a szerződések, de még csak nem is a legnagyobb adófizetőkkel. Sőt, a cégek egy része offshore hátterű (például a Tesco és a GE is), s nem egy közülük főként piacként, s nem beruházási terepként tekint Magyarországra (mint a Microsoft, a Tesco és a Coca-Cola).
Még csak nem is arról van szó, hogy gyorsan fejlődő vállalatokat akarna megragadni a kormány és Magyarországhoz kötni, hiszen ebben az esetben például a Microsoft helyett a Google-lel (az informatikát talán leginkább alakító céggel) és az Apple-lel (a legértékesebb informatikai cég a világon) kellett volna megpróbálni szerződni. (Fejlesztőközponttal egyik cég sincsen jelen Magyarországon.)
Ráadásul sok esetben szinte fájó hiányok vannak: magyar, multinacionális tőzsdei cég a Mol is, mint a Richter, szintén végez kutatás-fejlesztést is, s sokkal nagyobb hatással van a gazdaságra. Vele miért nem szerződtek? Vagy miért stratégiai partner a Suzuki és a Daimler, ha a több ezer milliárd forintot Magyarországon invesztáló, fél Nyugat-Magyarország számára meghatározó Audi nem az?
