Közleményükben úgy fogalmaznak: “csak a szerencsének köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár”. Álláspontjuk szerint nem szabad, hogy előforduljon olyan hiba, mint ami miatt a repülőteret be kellett zárni, ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport kártérítési felelősséggel tartozik a több ezer érintett utasnak. A FEOSZ szerint ugyanis az üzemeltetőnek biztosítania kellett volna a rendszer folyamatos működtetését.
A szövetség hangsúlyozza, hogy felelős döntésnek tartja a repülőtér lezárását az utasok biztonsága érdekében, “azonban ehhez hozzátartozik az is, hogy a Budapest Airport vállalja szerződésen kívüli károkozásért az utasokkal szembeni felelősséget”.
Emlékeztetnek rá: a repülőtér üzemeltetése a polgári törvénykönyv szerint veszélyes üzemnek minősül, és a vállalkozás köteles azt a kárt megtéríteni, amely ebből a tevékenységéből ered. A repülőteret üzemeltető társaságot tehát fokozott felelősség terheli, ez alól csak és kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A közlemény szerint a bezáráshoz vezető műszaki hiba nem minősül vis maiornak: a szövetség álláspontja, hogy a hővezeték megóvása egyértelműen a reptéri üzemeltetés körén belül eső, ahhoz hozzátartozó alapfeladat és kötelezettség. A szövetség ezért felszólítja a Budapest Airportot, hogy a fentiek szerint vállalja és ismerje el felelősségét, és erről megfelelően tájékoztassa az utasokat. Ennek elmaradása esetén a FEOSZ megteszi a további jogi lépéseket.
A szövetség emellett emlékezteti az érintett utasokat, hogy a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a járatok törlése esetén joguk van választásuk szerint a repülőjegy árának visszatérítéséhez, illetve az átfoglaláshoz.
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke pénteken azt mondta az MTI-nek, hogy a repülőtér műszaki okok miatt történt bezárása vis maiornak számít, és az uniós szabályok erre vonatkozó előírását kell alapul venni.
Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó rendelete kimondja, hogy a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
A pénteken délben műszaki hiba miatt lezárt Liszt Ferenc-repülőtéren szombat reggel indult meg a forgalom.
Az Airportal.hu repülésszakmai oldal információi szerint egy hővezeték törött el a repülőtéri irányítótoronyban, annak következtében sérült meg az elektromos rendszer. Emiatt a rádiókommunikációs, informatikai és az egyéb vezérlő rendszerek működésképtelenné váltak.
