A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén felmerült, hogy a nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évvel elcsúsztatnák a jövő évi minimálbér-emelést.
Az egyeztetésről beszámoló érdekképviseleti vezetők az MTI érdeklődésére hangsúlyozták: egyelőre sem szervezeti, sem oldalálláspont nincs az ágazati minimálbérről, az egyeztetéseket szerdán folytatják.
Félévnyi béremelés elveszne
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: a tárgyaláson felvetődött egy olyan lehetőség, amely szerint azokban az ágazatokban, ahol problémát jelenhet egy, az infláció mértékével történő minimálbér-emelés, elcsúsztatnák a legkisebb bér megemelését.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke ennek kapcsán az MTI-nek kifejtette, hogy elsősorban például a könnyűipart, a mezőgazdaságot és a kereskedelmet érinthetné az emelés elhalasztása. A bérnövelés ugyanakkor nem visszamenőleges lenne, vagyis az emelés fele elveszne – hívta fel a figyelmet.
Ez, ha egyébként inflációkövető lenne a béremelés, bruttó 33 ezer forint körüli összegtől fosztaná meg az érintett ágazatok legkisebb keresetű dolgozóit a fél év alatt.
A szakszervezetek aggódnak
Rolek Ferenc a hétfői tárgyalás kapcsán úgy fogalmazott: nem nagyon haladtak előre a bértárgyalások, de elindult egy közös gondolkodás az ágazati minimálbérről. Kiemelte, hogy az MGYOSZ egyelőre nem tud állást foglalni a kérdésben, tagságuk döntésétől függ, hogy milyen álláspontot képviselnek majd a következő fordulóban.
Palkovics Imre is hasonlóképpen nyilatkozott a szakszervezeti oldal és a Munkástanácsok álláspontjáról, de azt hozzáfűzte: a prosperáló ágazatokat nem érinti a minimálbéremelés, mert ott nem a kötelező legkisebb béren foglalkoztatják a munkavállalókat. Azokban az ágazatokban, ahol rosszabb a helyzet, ott csak minimálbért kapnak a munkavállalók, akik esetében azonban nem elfogadható, hogy a bér reálértéke tovább romoljon, és ezek a munkavállalók elszegényedjenek.
A Munkástanácsok elnöke elmondta, nemsokára rendelkezésükre állnak adatok arról, hogy pontosan megy ágazatokban hány embert érintene a késleltetett minimálbér-emelés.
Palkovics Imre szerint mivel már elfogadták a jövő évi adótörvényeket, nem várható, hogy a kormány adózási oldalról, esetleges könnyítésekkel próbálja tehermentesíteni a munkaadókat a béremelési kényszer alól, vagyis a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodniuk a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról (szakképzett dolgozók minimálbére).
A kormány önmaga is eldöntheti
A minimálbér jelenleg 93 000, a szakmunkás bérminimum 108 ezer forint.
Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg. A kabinetnek lehetősége van arra is, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítson meg.
A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.
