Az utóbbi években meghozott intézkedések csak részben ellensúlyozzák a társadalom elöregedésének és a születésszám csökkenésének együttes következményeit. Mivel a társadalom egyre öregszik, a korfüggő kiadások is emelkednek – állapítja meg a Széll Kálmán Terv.
Borús képet fest a következő évtizedekre az Eurostat előreszámított időskori eltartottsági rátája is. Ez az a mutató, amely a 65 évnél idősebbek számát adja meg a 15–64 év közöttiek számának százalékában. A jelek szerint Magyarországon az eltartottak aránya már 2050-re megduplázódhat, 2060-ra pedig megközelítheti a 60 százalékot.
A kedvezőtlen hatások ellen a gyermekvállalás ösztönzésével harcolna a kormány. Ide tartozik a három vagy többgyermekes családok gázártámogatása, vagy akár a családi adókedvezmény. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint azonban ez nem elég. Bár a gyermekvállalást támogató intézkedések hosszabb távon fontosak, a születések számának esetleges emelkedése nyomán csak 20-25 év múlva növekedne a nyugdíjjárulék-fizetők száma. 2017-2018-ban, a Ratkó-korszakban születettek tömeges nyugdíjba vonulásakor pedig drasztikusan emelkednek majd a nyugdíjkiadások.
A nyugdíjszakértők szerint sokat lendítene a helyzeten az 50 év felettiek foglalkoztatottsági rátájának javítása és a rövid- és hosszú távú kormányzati intézkedések összehangolása – írja a lap.
