A hétfőn elfogadott adótörvény helyzetbe hozza a mostanában a korábbinál kevésbé felkapott önsegélyező pénztárakat. S ezzel olyan, adókedvezménnyel is együtt járó lehetőségeket nyit meg a lakosság előtt, amelyek segíthetnek a devizaalapú hitelek törlesztésében, vagy a gyerek felsőoktatási tanulmányainak finanszírozásában, az idős családtagok gondozásában, s akár abban is, hogy a rászoruló rokonokat segíthessék a módosabb családtagok a rezsi fizetésében. De mit is jelent ez pontosan?
| Mit kell tudni az önsegélyező pénztárakról? |
|
Az önsegélyező pénztárak (öpt.) eddig alapvetően a gyermek születésekor, beiskolázásakor, egészségi állapotával kapcsolatos pénzügyi helyzet romlásakor, munkanélküliség vagy halálozás, illetve tűz- és elemi károk esetén teljesíthettek kifizetéseket a tagok részére. A pénztárba befizethetnek a magánszemélyek és a munkáltatóik is. A befizetésre járó adókedvezmények hasonlóak, mint az egészségpénztáraknál. Ha magánszemély fizet be, akkor az átutalt összeg után 20 százalék, de legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény járhat (ha 2020 előtt éri el a nyugdíjkorhatárt, akkor 130 ezer). Ezt az adókedvezményt az önsegélyező pénztári számlán írják jóvá, vagyis ennyivel nő a felhasználható összeg. Ha pedig a munkáltató fizet be, akkor (az egészségpénztári befizetéssel együtt) havonta a minimálbér 30 százalékáig béren kívüli juttatásként kedvezményes (jövőre 35,7 százalékos) adóteher mellett teheti meg ezt. Amikor az önsegélyező pénztár tagja eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor átléphet nyugdíjpénztárba. Jelenleg 9 önsegélyező pénztár működik (közöttük vannak zártak, vagyis munkahelyekhez köthetőek, illetve olyan is, amely csak temetkezésre specializálódott), mintegy 30 ezer taggal. |
A kedvezményes hiteltörlesztés feltételei
Ahhoz, hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitele törlesztéséhez az önsegélyező pénztártag felhasználhassa a munkáltatói vagy a saját befizetéseit, több feltételnek is meg kell felelnie. Az egyik, hogy a törlesztőrészletének (az árfolyamváltozás miatt) minimum 20 százalékkal meg kell haladnia azt a részletet, amennyit a hitelszerződés aláírásakor kellett fizetnie.
Az igényléshez be kell nyújtania a pénztárhoz a jelzáloghitel szerződését, és egy igazolást a hitelintézettől az utolsó háromhavi részlet összegéről.
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól megkérdeztük, hogy vajon árfolyamgátasok is igénybe vehetik-e a támogatást, de válasz még nem érkezett.
(Eredetileg csak azok vehették volna igénybe a támogatást, akiknek a jövedelme nem haladja meg az előző évi bruttó havi átlagkeresetet. De ezt a feltételt zárószavazás előtt törölték. Tehát jövedelemkorlát nincs.)
Havi 15 ezerrel csökkenhet a törlesztőrészlet
Legfeljebb a minimálbér 15 százalékának megfelelő összegű havi támogatást lehet majd kérni jövőre az önsegélyező pénztártól. Azt még nem tudjuk, mennyi lesz jövőre a minimálbér. De ha feltesszük, hogy eléri a százezer forintot, akkor 15 ezer forinttal lehet kevesebb a havi törlesztőrészlet. A támogatást a pénztár közvetlenül a hitelintézetnek utalja át.
A kérdés már csak az, hogyan veheti igénybe a kedvezményt, aki eddig nem gyűjtött önsegélyezésre pénzt (vagy akinek a munkáltatója nem adott ilyen béren kívüli juttatást). Az IZYS önsegélyező pénztár igazgatótanácsának elnöke, Belányi Szabolcs szerint akár most is megéri tagságot létesíteni. Aki belevág, és magának fizeti a díjat, az megkaphatja a 20 százalékos adókedvezményt, és a törlesztőrészlethez pedig jövő évben megigényelheti a támogatást. Persze, ez a lehetőség leginkább azoknak jöhet jól, akik már most is tudják fizetni a lakáshitelüket.
S ha a munkáltató januártól teljesít befizetést, béren kívüli juttatásként, akkor is igénybe veheti a dolgozó a törlesztési támogatást.
Rezsi, gondozás, felsőoktatás
Újdonság, hogy az önsegélyező pénztári befizetésekből a védendő fogyasztók közüzemi díjához (víz, gáz, villany) is lehet támogatást kérni, szintén a havi minimálbér 15 százalékáig. Védendő fogyasztói státusúak a szociálisan rászoruló fogyasztók lehetnek. Ha nekik van önsegélyező pénztári megtakarításuk korábbról, akkor most magukon tudnak segíteni.
Az nem életszerű, hogy megélhetési gondjaik mellett újonnan lépnének be egy pénztárba. De az igen, hogy a közeli hozzátartozó lép be a pénztárba, hogy igénybe vegye az adókedvezményt, s egyúttal támogassa a rokonát. Például az idős, védendő fogyasztó szülőt a felnőtt gyermeke.
Hasonló módon működhet az is, hogy a felsőoktatásban tanuló diák tandíjába, kollégiumi vagy albérleti díjába besegít a szülő a pénztáron keresztül. Vagy a közeli hozzátartozónak az otthoni gondozáshoz (önkormányzati engedéllyel rendelkező szolgáltatás esetén), illetve az idősgondozáshoz (gondozási, ápolási intézményben) a díjakhoz hozzájárul a rokon. Ez utóbbi két lehetőségnél zárószavazás előtt összegplafont vezettek be. Az otthoni ápolás és az idősgondozás díjához így legfeljebb a nyugdíjminimum (jelenleg 28 500 forint) összegéig lehet támogatást adni az önsegélyező pénztárakon keresztül.
