A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön jelentette meg honlapján, hogyan módosította a 2013-as és 2014-es várakozásait a gazdaság főbb mutatóinál. Magasabb inflációt, kisebb növekedést, exportot, importot, kevésbé növekvő foglalkoztatást és fogyasztást prognosztizálnak, mint eddig, és a beruházások növekedésében is mérsékeltebben bíznak.
Infláció
A kormány korábban azt prognosztizálta, hogy az infláció az idei 5,8 százalékról 5 százalék közelébe tud csökkenni. Ezt a számot módosították 5,2-re. 2014-re pedig továbbra is 3,0 százalékos inflációt várnak.
Növekedés és hiány
2014-ben a konzervatívabb növekedési kilátásokat Magyarország exportpiacainak lassabb növekedése határozza meg. Mindezeket figyelembe véve 2013-ra már csak 0,9 százalékos növekedést várnak, míg korábban 1 százalékot mondtak. A korábban 2014-re várt 2,5 százalékkal szemben pedig most azt írták, hogy csak 2 százalékos lesz a GDP növekedési üteme.
A dokumentum szerint a makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával növeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje.
Fogyasztás
A Nemzetgazdasági Minisztérium frissített előrejelzése szerint a háztartások fogyasztási kiadásai 2013-ban 0,5 százalékkal csökkennek, 2014-ben 1 százalékkal nőnek. Korábban rendre 0,3 százalékponttal kedvezőbb pályát várt a kormány.
Beruházás
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások szintje jövőre 1 százalékkal esik, 2014-ben 0,3 százalékkal nő. Az október 5-én közzétett makrogazdasági pálya szerint jövőre stagnáltak, egy évvel később pedig 1,2 százalékkal nőttek volna a beruházások.
Export-import
Csökkentett a minisztérium a kivitel és a behozatal növekedésére vonatkozó prognózisán is. Az export jövőre 6,2 százalékkal, egy évvel később 6,4 százalékkal nő, míg az import rendre 4,5 százalékkal és 5,3 százalékkal bővül. Korábban 6,6, illetve 6,8 százalékos kivitelnövekedést és 5,1, illetve 5,4 százalékos behozatalemelkedést várt a kormány.
Foglalkoztatás
Kedvezőtlenebb képet fest a Nemzetgazdasági Minisztérium friss munkaerő-piaci előretekintése is: a foglalkoztatottak száma 2013-ban csak 0,7 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal nő, ami mindkét év esetében a korábban vártnál 0,2 százalékponttal lassabb növekedési ütem. A munkanélküliségi ráta (a 15-74 éves korosztályban) így jövőre 10,8, 2014-ben 10,7 százalék lehet, míg előzőleg 10,7 százalékra, illetve 10,5 százalékra becsülte a munkanélküliek arányát a kormány.
Miből lesz a 367 milliárd bevétel? Közműadó
A dokumentum részletezi a szerdán bejelentett pótlólagos egyenlegjavító intézkedéseket. Ebből kiderül, hogy a közműadót a helyi építményadó kiegészítéseként a villany-, gáz-, víz-, csatorna-, távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek nyomvonala után, ezek tulajdonosára vetik ki. Az adó mértéke méterenként 100 forint. Az intézkedéssel a helyi önkormányzatok 30 milliárd forint többletbevételre tehetnek szert.
Megemelt cafeteriaadóval is megéri?
A béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulási adótételének 10-ről 27 százalékra emelése ellenére a dokumentum szerint a munkáltatóknak a magasabb adómérték mellett is megéri ezen többletjuttatások nyújtása a munkavállalóik számára, hiszen a munkabéreket a teljes munkáltatói költség arányában 49 százalékos elvonás terheli, míg a béren kívüli juttatásoknál ez 34 százalék. Az intézkedéstől 40 milliárd forint többletbevételt vár a kormány.
Iparűzési adó
A helyi iparűzési adóban 2013-tól korlátozás lép életbe az adóalap-csökkentő tételek levonhatóságára. A többletteher jelentős részben a kiskereskedelmi és az energiaágazatban jelentkezik. A tervezett szabályozás értelmében az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatás levont értéke együttesen nem haladhatja meg az árbevétel 80 százalékát. Az intézkedésből 35 milliárd forint bevételnövekedés várható.
A bankadó marad
A dokumentum szerint a kormány későbbre halasztja a pénzügyi szervezetek különadójának 2013-ban tervezett megfelezését, így jövőre az adónemből a korábban tervezett 72 helyett 144 milliárd forint bevétel várható.
Tranzakciós illeték duplázva
A pénzügyi tranzakciós illetéket a korábban tervezett 1 helyett 2 ezrelékes kulccsal vezeti be a kormány, míg a készpénzfelvételre 3 ezrelékes kulcs fog vonatkozni. A kereskedelmi bankok és postai szolgáltatók befizetéseiből származó bevétel ezzel 260 milliárd forintra emelkedik, a magyar államkincstár befizetéseiből pedig 80 milliárd forint bevétel várható. Ezek a változások további 130 milliárd forint bevételt jelentenek az október 5-én publikált jelentéshez képest.
Számla szintű áfabevallás
A gazdaság fehérítését célzó intézkedésektől – a korábban ismertetetteken túl – összesen 60 milliárd forint többletbevételt remél a kormány. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében 2013-tól bevezetik a számla szintű áfabevallást.
A bevezetés évében a 2 millió forint áfatartalmú (7100 eurós) értékhatárt elérő és e feletti számlák esetében mind a számlát kibocsátó, mind az annak alapján adólevonási jogot érvényesítő adóalany részletes jelentést tesz az áfabevallásában a számla adatairól.
