A KSH legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árak szeptemberben 0,4 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg a tavaly szeptemberi szintet. Arra, hogy ennyire el fognak szállni, az elemzők sem számítottak. Az idén egyébként átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a tavalyi év első kilenc hónapjában.
Borzasztóan sok
A várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékű lett az inflációnövekedés a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint. Leginkább az élelmiszerárak vártnál nagyobb gyorsulása okozott meglepetést. Ezenkívül a dohányáruk és az üzemanyagok árai is jobban emelkedtek, mint azt várni lehetett – tette hozzá.
A GKI gazdaságkutató is a kijött adatoknál kisebb (6,3-6,4 százalékos) inflációra számított. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes azonban leginkább azt emelte ki, hogy Európában nálunk volt a legmagasabb (5,8 százalék) az infláció az idén. Ez borzasztóan sok – jegyezte meg. Viszonyításul: több mint a duplája az EU-s átlagnak (2,7 százalék). S még egy szám: utoljára 2008-ban volt ilyen magas az infláció.
Mi van mögötte?
Karsai Gábor arra is rámutatott, hogy az áremelkedések mintegy 40 százalékát az adóemelések (áfa, jövedéki adó) magyarázzák. Ezt támasztja alá a KSH jelentése is, mely azt mutatja, hogy ha nem lettek volna adóemelések, akkor csak 4,1 százalékos áremelkedés lett volna. Az adóemeléseken kívül van egy másik kormányzati döntés, a minimálbérek jelentős emelése is, mely közvetetetten vagy közvetve, de pörgette az inflációt – tette hozzá.
Ebbe az irányba hatott az is, hogy az élelmiszerárak az átlagosnál is nagyobb (7,5 százalékos) mértékben emelkedtek. Ez összefügg azzal, hogy az idén az aszályos időjárás miatt rossz lett a termés. S persze az élelmiszerek áfanövekedése is felfelé húzta az árakat. De itt az is szerepet játszhatott, hogy a forint átlagosan gyengült a 2011-es szinthez képest, s emiatt az importverseny kisebb szerephez jutott az élelmiszerárak kordában tartásában – jegyezte meg.
A tartós fogyasztási cikkeknél viszont árcsökkenést regisztráltak, nemcsak szeptemberben, hanem az első kilenc hónapban is. Karsai Gábor szerint ez összefügg az igen korlátozott belföldi vásárlóerővel. Itt utalt arra, hogy a reálbérek csökkentek, az üzletek forgalma kisebb lett, így nemigen volt lehetőségük áremelésre. Más oldalról közelítve a dolgot: egyre javul a termelékenység a tartós fogyasztási cikkek előállításánál, ami világszinten mérsékelheti az árakat – tette hozzá.
Mi várható még az idén?
Éves szinten 5,7-5,8 százalékos átlagos áremelkedésre számít a GKI (ez gyakorlatilag ugyanannyi, mint az első kilenc hónap átlaga). S ehhez mérten úgy becslik, hogy az év hátralévő részében a 6,6 százalékos szeptemberi adathoz képest érzékelhetően mérséklődik az infláció. Nagyjából 6 százalék alatti áremelkedésre számítanak a következő hónapokra.
Ez már csak azért is várható, mert tavaly az utolsó negyedévben lódultak meg az árak (főleg az élelmiszerárak és a forint gyengülése miatt más árak is). Vagyis magas a bázis, ahhoz képest jó eséllyel javulhatnak a számok. (A tavaly szeptemberi egyébként alacsony bázisszám volt, ezért is születhetett most a kiugróan magas 6,6 százalékos eredmény – jegyezte meg.)
Aszály miatt pusztulnak a halak a Holt-Tiszában
Fotó: Mészáros János / MTI
Suppan Gergely máshonnan fogta meg a dolgot: szerinte az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, hiszen a mezőgazdasági termelői árak 18,1 százalékkal ugrottak meg. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek októberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése. Ezért összességében ő is arra számít, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe, s éves szinten 5,9 százalékos lesz.
És jövőre?
Kérdésünkre, jövőre tartható-e a kormány által felvázolt 5 százalékos inflációs cél, határozott igennel válaszolt Karsai Gábor. Sőt, azt mondta, hogy a GKI ennél is kicsivel alacsonyabb inflációval számolt (igaz, még az új Matolcsy csomag bejelentése előtt). Ha újabb adóemelések nem lesznek, akkor biztosan tartható ez a cél – valószínűsítette Karsai.
Suppan Gergely más oldalról közelített. Megemlítette, hogy decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban. Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, így az infláció szerinte az év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet.
Mivel a belső kereslet továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint a jövő év második felében feltehetően az idei élelmiszerár robbanás hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számít, amit a jövő év közepétől bevezetésre kerülő elektronikus útdíj sem fékez szerinte érdemben. Suppan úgy becsli, 2013-ban 4,2 százalék lehet az átlagos infláció.
2013-ra mérséklődhet a reálkeresetek csökkenése
Az idén éves szinten is egyértelműen jelentős csökkenés várható a reálkereseteknél Karsai Gábor szerint. A közmunkások bérét figyelmen kívül hagyva 2,5 százalékos lehet idén éves szinten a reálbércsökkenés. Az ő igen alacsony bérüket is figyelembe véve pedig 3,5 százalékos reálbércsökkenést vár a GKI.
Jövőre viszont úgy vélik, kicsit jobb lehet a helyzet: 0,5-1 százalékos lehet a reálkereset-csökkenés (feltéve, hogy nem nő robbanásszerűen a közmunkások száma). S itt indoklásul több dolgot említett meg Karsai Gábor. Az egyik, hogy jövőre megszűnik a szuperbruttó (vagyis a 202 ezer forint felett keresők kevesebb szja-t fognak fizetni). Viszont (a bejelentés szerint) eltörlik a nyugdíjjárulék plafonját, amiatt a magas jövedelműeknél lesz egyfajta negatív korrekció, ami kihathat az átlagokra is. Azt is valószínűsítette, hogy a béremelések alacsonyabbak lesznek, mint a jövő évre várható infláció.
