Az idei évben a fogyasztás stagnálása, a beruházások jelentős visszaesése és a célszinthez közeli költségvetési pálya miatt csökken a magyar GDP a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb prognózisa szerint. Jövőre viszont azt várják, hogy ismét bővülhet a gazdaság, mintegy 0,9 százalékkal. Az infláció pedig meg fogja haladni a három százalékot. Hozzáteszik azt is: a 2013-ra vállalt hiánycél megvalósításához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra lesz szükség.
Idén
Arra számítanak, hogy külkereskedelmi partnereinknél emelkedik a kereslet. Emellett az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához. A fogyasztás szintje előrejelzésük szerint idén nem változik érdemben. Ez a csökkenő rendelkezésre álló jövedelem mellett az alkalmazkodás ütemének lassulását eredményezi.
Úgy látják, a beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett arra számítanak, hogy a Munkavédelmi akcióterv hatása nélkül a foglakoztatás nem bővül tovább.
Környezeti hatások
Érdemi változás nincs a globális konjunktúrában – jelentik ki. Maradt a kétarcúsága az elmúlt negyedévben. Vagyis az Egyesült Államokban viszonylag stabil növekedés mellett egyelőre tovább folyik az állami költekezés. Közben pedig az Európai Unió részben az általános költségvetési kiigazítás miatt gyakorlatilag recesszióba süllyedt, és a reálgazdasági kilátások is enyhén romlottak.
A kedvezőtlen külső környezet egyre inkább érezteti hatását a hazai gazdaságban is – állapítják meg. Így a bruttó hazai termék (GDP) gyorsuló ütemben csökkent a második negyedévben az előző évhez képest. (Az idei első negyedévhez viszonyítva azonban mérsékeltebb volt a visszaesés.) A nettó export pozitív GDP-hozzájárulása és a beruházások jelentős csökkenése mellett a fogyasztás stagnált a második negyedévben.
A stagnáló fogyasztás a vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adatokkal és a háztartások fogyasztássimításával magyarázható szerintük (vagyis azzal, hogy hitelfelvétel árán is fenntartják a megszokott életszínvonalukat). Továbbá azzal, hogy az erősödő árfolyam miatt mérséklődtek a törlesztőrészletek.
Kormányzati hatásra
A szigorú költségvetési politikával összhangban jelentősen csökkentette a GDP-t a közösségi fogyasztás, illetve a természetbeni juttatás visszaesése. Bár a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedett a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan a szociális ellátórendszer átalakítása révén az aktívak köre is bővült. Ezért a munkanélküliség szintje nem változott érdemben.
A versenyszférában tapasztalt bruttóbér-növekedés elsősorban az adminisztratív intézkedésekkel (minimálbér-emelés, elvártbér-emelés) magyarázható. A nemzetgazdaság egészében azonban a bővülés üteme részben a közmunkaprogramok hatása miatt már nem éri el az inflációt – állapították meg.
Kamatvárakozás
A 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirekt adó-emeléseknek (pl.: tranzakciós adó) az inflációnövelő hatása. Ezzel összefüggésben úgy ítélik meg, hogy a jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra.
Hiány, költségvetési bevételek és kiadások
Nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónemből (eva, társasági adó) elmaradást várható szerintük. A kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várnak.
Probléma lehet az akciótervvel – nagyobb lehet a hiány
Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámoknál nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta (vagyis az adók) mérsékelt csökkenését.
Véleményünk szerint a 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi akcióterv) finanszírozása azonban megoldást igényel. Emiatt úgy ítélik meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne.
Pénzügyi megítélés
A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez a nemzetközi pénzügyi feszültségek enyhe oldódása mellett a hazai folyamatok is hozzájárultak. A jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMF–EU tárgyalások megkezdése is segítette a CDS-felár csökkenését, a forint erősödését és az állampapírok hozamainak mérséklődését. A magyar pénzügyi eszközök megítélését várakozásaik szerint a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett elsősorban az IMF–EU tárgyalások alakítják majd.
