A családi adókedvezmény jó dolog azoknak, akik gyereket nevelnek, mert ezáltal csökkenthetik vagy le is nullázhatják az szja-fizetési kötelezettségüket. A baj mindössze az, hogy aki keveset keres (és van gyermeke, esetleg három vagy annál több is), az a lehetséges maximális kedvezmény töredékét tudja csak igénybe venni.
| Mennyi kedvezmény jár? |
|
A családi adókedvezményt tavaly vezették be. Az adóalapot lehet csökkenteni, ami adóban azt jelenti, hogy egy és két gyermek esetén 10 ezer forinttal kevesebb adót kell fizetni gyerekenként, három és a fölötti gyermekszámnál pedig 33 040 forinttal csökkenthető (szintén gyermekenként) a fizetendő adó. A szülők meg is oszthatják a kedvezményt, vagyis ha egyikük nem tudja teljesen igénybe venni, akkor a maradékot a másikuk megkaphatja. Azonban ha így sem merítik ki a maximumot, akkor ahhoz jelenleg nem férhetnek hozzá: semmilyen formában nem kaphatják meg a maradékot. |
A családi adókedvezmény pozitívuma, hogy már egy gyereknél és minimálbérnél is csökkenti a fizetendő adót. Másképp fogalmazva növeli a nettó bért. Viszont igaziból a (nagyon) jól kereső nagycsaládosoknak kedvez, mert csak ők képesek teljes mértékben kihasználni.
A KDNP nemrégiben újra megpendítette, ki kellene terjeszteni a kedvezményt úgy, hogy aki eddig nem vehette igénybe, az is hozzájusson.
A nyugdíjjárulékból is le lehetne vonni
A javaslatuk lényege az, hogy a mindenki béréből levont (10 százalékos egyéni) nyugdíjjárulékot is csökkenteni lehessen a maradék családi adókedvezménnyel. Ez a családok egy részénél valóban lehetővé tenné, hogy kimerítsék a teljes lehetséges adókedvezmény-keretet. Azonban mindenkinél nem.
Továbbra is igaz maradna, hogy minél kevesebb a kereset és hozzá minél több a gyermek, annál több kedvezménytől esne el a család. Azt még nem tudni, hogy jövőre vagy csak 2014-től vezetnék be az új szabályt (ha egyáltalán bevezetnék).
Minimálbér körül
Mit is jelentene ez? Jelenleg ha van egy egykeresős, kétgyermekes család, ahol a szülő bruttó százezret kap, a lehetséges 20 ezer forintos családi adókedvezményből csak 16 ezer forintot tud levonni az szja-ból, négyezer forintja bennmarad. Ha viszont a maradék 4 ezer forinttal csökkenthetné a nyugdíjjárulékát, akkor ezt az évi 48 ezer forintnyi adókedvezményt is megkapná, teljes egészében. Havi jövedelemben ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 82 500 forint helyett 86 500 forintot kapna kézhez. (Összehasonlításul: ha nem lenne gyereke, akkor ugyanő mindössze 66 500 forint bért kapna.)
Ha viszont ugyanennek a szülőnek három gyereke van, akkor a nyugdíjjárulék csökkentése mellett sem tudja igénybe venni a neki járó maximum havi 99 120 forint adókedvezményt (hiszen alig több a bruttó bére, mint amennyi az adókedvezmény lenne). A változás annyi lenne, hogy a jelenlegi havi 83 120 forint helyett „csak” havi 73 120 forintnyi lenne az a családi adókedvezmény, amit nem tudna igénybe venni. Azaz a nyugdíjjáruléka lenullázása után is évi 877 440 forinttól esne el.
A nagyobb méretű táblázatért kattintson a képre!
Átlagbér körül
Átlagbér körüli, bruttó 220 ezer forintos fizetésnél az egykeresős, kétgyermekes családok ma is igénybe tudják venni a teljes kedvezményt. Azonban három gyereknél már nem, és rajtuk az adókedvezmény kiterjesztése sem segít. Mert még ha nem kellene nyugdíjjárulékot fizetniük, akkor is bennmaradna nekik havi 41 920 forint fel nem használható adókedvezmény (vagyis éves szinten így is több mint 500 ezer forint támogatástól esnének el).
Viszont ha mindkét szülő keres havi ugyanennyit háromgyerekeséknél), akkor ők a jelenleg bennmaradó havi 28 720 forintot teljes egészében el tudják fogyasztani azzal, hogy a nyugdíjjárulékukat csökkentik.
Ugyanekkora keresetnél és négy gyermeknél azonban már akár egy, akár kétkeresős a család, nem tudják igénybe venni a teljes adókedvezményt. Egykeresős családnál majdnem havi 75 ezer forint ugrik emiatt (az csaknem évi 900 ezer forint), míg kétkeresős családoknál kicsivel kevesebb, mint havi 18 ezer forintnyi kedvezményt buknak el.
Havi bruttó háromszázezernél
Ennél a jövedelemkategóriánál is igaz, hogy az egy- és kétkeresős kétgyermekes családok most is teljes mértékben igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. A háromgyerekeseknél azonban már marad bent pénz, egykeresőseknél havi 51 ezer forint felett kicsivel, kétkeresősöknél azonban mindössze alig több mint 3 ezer forintnyi. Ha az adókedvezményt a nyugdíjjárulékból is le lehetne vonni, akkor utóbbi körnél a teljes adókedvezményt megnyernék.
Az egykeresős (háromgyerekes) családban viszont a kedvezmény csaknem 40 százaléka (havi 21 120, vagyis évi több mint 250 ezer forint) továbbra sem lehívható.
Négy- és ötgyermekes családoknál is hasonló a helyzet. Még a kétkeresős (vagyis összesen bruttó hatszázezer forint fizetésű ötgyermekes családnál) is marad havi 9200 forint adókedvezmény, amit nem kapnak meg, abban az esetben sem, ha a javaslat szerint lenullázhatnák a nyugdíjjárulékukat a szülők.
A számítások tehát igazolják: akkor sem kaphatja meg minden jogosult család a teljes családi adókedvezményt, ha a nyugdíjjárulékból is érvényesíthetnék, ami járna. Ahol pedig egy kereső sincs, ott továbbra sincs esély arra, hogy akár egyetlen forintot is megkapjanak az adókedvezményből, mint a gyermeknevelést elismerő támogatásból.
| Hányan kaptak tavaly családi adókedvezményt és mennyibe került ez? |
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrégiben megjelent statisztikája szerint 2011-ben több mint egymillióan (az adózók 23,8 százaléka) vettek igénybe családi adókedvezményt. Az átlagos adóalap-csökkentés évi egymillió-százezer forint felett volt egy kicsivel. A 16 százalékos szja-val számolva ez azt jelenti, hogy kevéssel több mint 180 milliárd forinttal apasztotta a költségvetést a családi adókedvezmény. Tehát átlagosan évi 177 ezer forinttal, vagyis havi átlag 14 764 forinttal kaptak többet kézhez a családosok, mint korábban. Ha a nyugdíjjárulékból is érvényesíteni lehetne a családi adókedvezményt, az 5-10 ezer kétgyermekes és 90-100 ezer háromgyermekes családnak (utóbbiak 80-90 százalékának) jelentené a keret teljes kihasználását – mondta a HVG-nek Pálffy István KDNP-s képviselő. (Megjegyzés: a teljes körű érvényesítés a számítások szerint nem garantálható.) A KDNP szerint ez kijönne 30-35, a kormány szerint 48 milliárdból. |
Az adószakértő szerint
A változtatás bármilyen elszámolási rendszerben csak növeli az adminisztrációt, a külön nyilvántartásokat stb. Ez pedig azt jelenti, hogy a meglévő ellenőrzési kapacitások (nemcsak az állami, hanem a vállalkozói szintűek is) még többfelé forgácsolódnak. Ezzel együtt nőne a hibalehetőségek száma is – mondta megkeresésünkre a tervezett változtatásról Oldal György adószakértő. Azt is megjegyezte: eddig sem érzékelik, hogy sikerült volna lépéseket tenni a meghirdetett adminisztrációcsökkentés irányába.
Arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak a gyermekvállalás elismerésében vannak lemaradások. Példaként a még meglévő lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét említette, amit szintén nem tud teljes mértékben igénybe venni az, akinek nincs hozzá megfelelően nagy keresete (vagyis fizetendő adója). Éppen ezért magával a felvetéssel sem ért egyet. Úgy véli, ha a családi adókedvezménynél engednek, akkor más adókedvezményeknél is megindulhat hasonló lobbi. Ami nem lenne kívánatos szerinte.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Nem tisztázott az sem, hogy ha lesznek egyéni nyugdíjszámlák, és az azokra befizetett összeg alapján számítódik majd a nyugdíj, akkor mi lesz azokkal a családosokkal, akik a nyugdíjjárulék terhére igénybe vették a családi adókedvezményt.
Kevesebb nyugdíjat kapnak emiatt? Ez elég igazságtalan lenne. Vagy ugyanannyit, mintha nem vették volna igénybe az adókedvezményt? Vagyis ugyannyit, mint azok, akik befizették a teljes járulékot. Ez pedig a többiekkel szemben lenne igazságtalan. Az RSM DTM adószakértője, Hegedűs Sándor az utóbbi forgatókönyvre utalva mondta azt a HVG-nek, hogy vitatható a javaslat.
