Korábban beszámoltunk róla, milyen nehézségei támadtak két olvasónknak, akiknek nem akarták jóváhagyni a végtörlesztését. Pedig mindenben a szerint jártak el, amit a bank előírt a számukra. Sándor pont annyit fizetett be a végtörlesztésre, amennyit előírtak neki, mégis kiderült, hogy 1 százalék híja van az összegnek. A bank először nem akarta megengedni, hogy ezt pótlólag befizesse. Attilánál adminisztratív problémák miatt akarták elutasítani a végtörlesztésre befizetett összeget. Ők végül sikerrel jártak, és le tudták zárni a devizahitelüket.
Számos olyan eset van azonban, ahol a bank nem enged. Ilyenkor jöhet jól a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) segítsége.
Nem érkezett meg a kiváltó hitel
Az egyik devizahitelesnek például az volt a gondja, hogy a végtörlesztéshez egy másik banknál felvett forinthitel összege nem ért célba – írta az Azénpénzem.hu. Emiatt visszautasították a végtörlesztését. Mivel ezt nem érezte jogosnak az ügyfél, a PBT-hez fordult. A testület 3,1 millió forintos kártérítést ítélt meg neki. A határozatnak azonban van egy szépséghibája. A banknak csak akkor kell eleget tennie az ajánlásnak (vagyis fizetnie), ha az eredeti hitelnyújtó igazolja: a végtörlesztés csak azért hiúsult meg, mert a másik pénzügyi intézmény nem utalt időben.
Végtörlesztés – mégis lehetséges lett
Jó néhány olyan határozatot is felfedeztek, ahol a bank(ok) elfogadták a végtörlesztést, annak ellenére, hogy korábban azt mondták, az utalt összeg erre nem volt elegendő.
Az egyik esetben pedig a devizahiteles részben életbiztosítása visszavásárlásából akart megszabadulni kölcsönétől. A biztosító azonban az időben benyújtott kérelem ellenére nem utalta a pénzt. Emiatt a bank visszautasította a végtörlesztést. Hiába próbált meg mindent az ügyfél, elutasították. A PBT előtt viszont el tudta érni, hogy a biztosító kifizesse az 1,8 millió forintot, a bank pedig vállalta, hogy lezárja a kölcsönszerződést.
Nemcsak technikai okok miatt
Olyan ügyet is találtak, ahol a 2007-ben mintegy 15 millió forint értékben felvett devizahiteltől sikerült valakinek megszabadulnia. Méghozzá anélkül, hogy a hozzá kötött életbiztosítást kifizették volna. Történt, hogy a biztosításközvetítő a szerződés megkötésekor azt mondta: a befizetett biztosítási díjak 90 százaléka bármikor felhasználható végtörlesztéshez. S azt is közölte: „csak technikai okok miatt nevezik másként a biztosítási díjat és a díjtartalékot”.
Aztán békéltetéskor kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így. A kérelmező biztosítási szerződésének díjtartaléka 2012. július 1-jén 1,058 millió forint volt, a biztosítóval végül egymillió forint kifizetésében egyeztek meg. S így tudott végtörleszteni.
Nem azt kérte, amit kapott
Nemcsak a végtörlesztésnél lehet fordulatot elérni békéltetéssel. A lap említ például egy olyan esetet, amikor az erősen látáskárosult idős ember bankbetétet akart nyitni, de helyette az ügyintéző biztosítást sózott rá (méghozzá úgy, hogy erre nem is volt joga). A testület közbelépésére azonban sikerült elérni, hogy a társaság vállalja: a megkötött életbiztosítási szerződést megszünteti, és összesen 10 millió forintot átutal (volt) ügyfele bankszámlájára. Így a biztosító jóvoltából maradéktalanul visszakapta a pénzét a panaszos.
Volt egy másik hasonló eset is, ahol szintén bankbetétet akart elhelyezni az ügyfél, de helyette biztosítást kötöttek vele. Itt az volt az érdekes, hogy bár a PBT-határozatban hosszasan ecsetelték a biztosító érveit, hogy miért is nincs igaza a panaszosnak, végül mégis létrejött az egyezség. A biztosító és közvetítője vállalta a 4,5 millió forint visszafizetését.
