Az ötezer fő alatti településeken a játékhajlam 1 százalék körüli és a játékra fordítható összeg havi 2000-2500 forint körüli. Az 5000-20 000 fő közötti településeken a játékhajlam 1,5 százalék körüli és az összeg 2500-3000 forint. A 20 000-100 000 fő közötti településeken 2,5 százalék körüli a játékosok aránya és a játékra fordított összeg átlagosan 5000-10 000 forint. A 100 000 fősnél nagyobb településeken a játékhajlandóság eléri a 3 százalékot és a játékra fordítható összeg magasabb mint 10 000 forint átlagban és fejenként.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) legfrissebb felméréséből tehát az derül ki, hogy minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb hajlandóság mutatkozik a játékra. A fenti átlagszámokban ugyanakkor eltérés mutatkozik az ország régióit tekintve. A nyugati régióban mintegy 30 százalékkal többet tudnak az emberek a játékra fordítani, mint a keleti országrészben. A lakosság játékra fordítható pénzei folyamatosan csökkentek. Az emberek a válság miatt jobban vigyáznak a pénzükre, ezért a következő években további csökkenés várható.A kistelepüléseken megfontoltabbak a játékosok, mivel a környezeti kontroll sokkal hatékonyabban működik.
A játékosok jövedelmi helyzet szerinti felosztása alapján az elmúlt két évben a játékosok körében az átlag feletti, és a jó anyagi körülmények között élők együttes száma nőtt, és ez a réteg lett a meghatározó. A szerencsejátékra nem költők nagy része éppen nehéz anyagi helyzete miatt marad távol a játékhelyektől. A rendszeresen játszók körében megállt, sőt visszaesett a 26-40 év közötti korosztály részaránya, ami a csoport korábban viszonylag biztos és rendszeres játékkedvének csökkenését jelzi. Ugyancsak csökkent a 40 és 50 feletti játékosok száma, és a 18-25 év közötti játékosok részesedése is.
2012-ben az előző évekhez képest jelentősen visszaesett a szerencsejáték-piac forgalma – tavaly novemberben 22 ezer gép működött, ma csak 2000 üzemel -, ami a túladóztatással és a reáljövedelmek csökkenésével magyarázható, a szövetség szerint. Emellett fontos még, hogy már nem olyan csábítóak a nyeremények. A huszonötszörös nyereményszorzó ugyanis, amely a II-es kategóriás nyerő automatákban elérhető, alacsony az illegális internetes játékok szorzójával szemben, ahol a játékosok a megtett tétnek akár több ezerszeresét is megnyerhetik.
A szövetség szerint új játékokat, nagyobb nyereményeket kell behozni majd az új szerveralapú szerencsejáték-piacra, különben lényegesen kevesebb lesz a gép és a játékos, kisebb lesz a játékra fordított összeg, mint korábban.
Az MSzSz szerint a piac újjáépülése hosszú és nehéz folyamat lesz, lényegesen kevesebb gép működik majd szerveralapon, mint a régi rendszerben, az adóemelés előtti időszakban. Az üzemeltetők várják, hogy minél előbb átállhassanak a szerveralapú szerencsejáték-üzemeltetésre, mivel a régi gépengedélyek lejárnak.
