Körülbelül húszmilliárd forintot kártyázhat el a kormány jövő évi adóbevételeiből, ha továbbra sem ad ki a játéktermek és kocsmai nyerőgépek működésére vonatkozó jogszabályt. Idén ugyanis lejár az összes nyerőgép engedélye, viszont nem lehet új engedélyt kapni rájuk.
Tavaly megszületett a szerencsejáték-törvény, amely szerint 2013. január elsejétől csak olyan nyerőautomatákat lehet Magyarországon üzemeltetni, amely szerveralapú, és ennek révén az adóhatóság folyamatosan nyomon követheti az adott gép bevételeit, hogy precízen lehessen kiszámolni a játékadót.
Csakhogy azt, hogy milyennek is kell lenniük műszakilag, biztonságilag a félkarú rablók és társaik új generációjának, egy végrehajtási rendeletben kellett volna a Nemzetgazdasági Minisztériumnak szabályoznia a törvény megszületésével egy időben. A rendelet információink szerint rendben el is készült, ám mégsem jelent meg azóta sem. (Hogy miért, arról megkérdeztük a tárcát, s ahogy válaszolnak, megosztjuk önökkel is.) Enélkül viszont a nyerőgép-üzemeltetők nem mernek belevágni a szükséges átalakításokba, beruházásokba.
„A szerveralapú rendszerre történő átállás nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 9-12 hónapot vesz igénybe – magyarázta mai sajtótájékoztatóján az E-Casino Szakmai Szövetség elnöke, Vaszil Krisztián. – Ha nem jön ki a rendelet, január elsején bezár az összes játékterem” – tette hozzá lapunk kérdésére.
Időt kérnek
A játéktermeket üzemeltető nagyobb cégeket képviselő szövetség azt szeretné, ha a végrehajtási rendelet megjelenésétől számítva egy évük lenne a szerveralapú rendszer kiépítésére. „Nagyon egyetértünk a szerveralapú rendszerrel, nekünk is érdekünk, hogy átlátható legyen a szerencsejátékcégek bevétele, ám januárig ezt nem tudjuk kiépíteni” – mondta Vaszil. A szövetség azt javasolja: átmenetileg álljon vissza a régi rendszer, vagyis hadd működjenek tovább az idén lejáró engedélyű gépek, s hadd fizessenek kevesebb játékadót.
Fotó: AFP / Rodrigo Buendia
Az új törvény novemberi bevezetésekor körülbelül 25 ezer nyerőgép üzemelt Magyarországon a szerencsejáték-felügyelet adatai szerint . Akkor az volt a rend, hogy gépenként és havonta be kellett fizetni a termeknek és kocsmáknak 100 ezer forintot, s ezzel le volt tudva az adózás kérdése. Az új szerencsejáték-törvényben eredetileg kicsit emelték volna ezt az összeget, ám egy módosítással gépenként és havonta 500 ezer forintra emelték a gépek adóterhét, tehát a korábbi ötszörösére.
Tekintve, hogy szakmai adatok szerint egy átlagos magyarországi gép bevétele 350 ezer forint, ez azt jelentette volna, hogy több adót kell fizetni, mint amennyit bedobálnak a gépbe. A cégek zöme abba is hagyta a gépek üzemeltetését, ma körülbelül 6500 gép üzemel körülbelül 1000 kisebb és 50-60 nagyobb szerencsejáték cég „barlangjaiban”.
A szerencsejáték és a nyomor
A játékgépek számának csökkentése egyébként kimondott cél volt. Lázár János fideszes politikus módosító indítványának ugyanis az állt a hátterében, hogy a szegényebb térségekben ne érje meg a gépeket üzemeltetni. Sok hátrányos helyzetű településen ugyanis a munkanélküli segéllyel vagy a vékonyka fizetési borítékkal hó elején rögtön a játékgépekhez siettek az emberek.
A szövetség tagjai szerint ez a cél szinte már meg is valósult: hiába csökkent nagyot a gépek száma, nemhogy nem nőtt, hanem még csökkent is az egy gépre jutó bevétel. „Futótűzként terjedt el a játékosok között az az – egyébként alaptalan – pletyka, hogy hó elején nem érdemes játszani, mert akkor arra vannak állítva a gépek, hogy beszedjék az 500 ezer forintot” – magyarázta Vaszil. Persze a válság okozta jövedelemkiesés is szerepet játszik benne, hogy kevesebb a nyerőgépek bevétele.
Kocsmák versus középosztálybeliek
A játéktermek (az első kategóriás üzemeltetők) igyekeznek élesen elkülöníteni magukat a kocsmai üzemeltetőktől, s úgy érvelnek: az ő gépeiket jellemzően középosztálybeli üzletemberek, turisták használják, s jelentős, felelős munkaadók.
A nyerőtermes szektor bevételeinek 90-95 százaléka hat darab, közép-, illetve nagyvállalatnak számító – főként magyar tulajdonban lévő – cég kezében van. A legnagyobb a Game World csoport, amely összesen 1,5 milliárd forintot penget be a központi költségvetésbe évente, s ezen túl körülbelül 1,7 milliárd forint áfát fizetett. Hasonló méretű a Berlington, a Laurus, a Merkur Hungary, az Agi Hungary és a Central csoport is.
Ha megszüntetik vagy felfüggesztik jövőre a működést, akkor csak a játékadóból 20 milliárd forinttól eshet el évente a költségvetés, ami körülbelül annyi, mint az új telefonadóból várt bevételek – hívja fel a figyelmet a szövetség elnöke. A jövő évi költségvetés tervezete szerint 2013-ban 58 milliárd forint bevételre tenne szert az állam a játékadóból. Ebben a játéktermeseken kívül a kaszinósok, a lottósok és sorsjegyesek befizetései is benne vannak. Tavaly csak a játéktermesek 44 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.
