Emlékeztetett arra, hogy a bankadóból várt bevételeket – egy másik, kisebb nagyságú tétel mellett – a Magyar Bankszövetséggel 2011. decemberében kötött megállapodás csökkenti, eszerint a bankok a végtörlesztési konstrukciókból adódó veszteségük 30 százalékát visszaigényelhetik. Ez a – meghatározott feltételek szerint – visszaigényelhető összeg a hitelező pénzügyi intézményeknél jelentkező, összességében több mint 350 milliárd forintos bruttó veszteség 30 százaléka, több mint 100 milliárd forint.
Ez a visszaigényelt összeg csökkenti a 2012-ben végül a büdzsébe befolyó bankadó összegét. A befizetés és a visszatérítés éven belüli időbeli alakulása eltérő, így lehetséges, hogy az első öt hónapban összességében negatív az egyenlege ennek az adónemnek – mondta a helyettes államtitkár. (Az államháztartás első öt havi adatai szerint a költségvetés 10 milliárd forinttal többet fizetett vissza annál, mint amennyit beszedett, ezen belül májusban 30 milliárd volt a nettó kifizetés).
Banai Péter Benő hozzátette: az év egészére mintegy 50 milliárd forint pozitív szaldó prognosztizálható. Megjegyezte azt is, hogy az eddig leírtak a pénzforgalmi teljesülésre vonatkoznak, az uniós módszertan szerinti elszámolás ettől különbözik. A legfontosabb eltérés, hogy az uniós elszámolás szerint a veszteség miatti visszatérítés jelentős része (nagyjából fele) még tavaly keletkezett, így a 2011. évi hiányt rontotta, mivel a 2011. évi végtörlesztéshez volt kapcsolható a tranzakció.
A bérkompenzációt firtató kérdésre megerősítette: a kormány azzal számolt, hogy a versenyszférában az elvárt béremelések teljesítéséért járó szociális hozzájárulási adókedvezmény jövőre az idei mérték fele lesz. A költségvetési főösszegek rögzítését követően olyan adószabály-változtatásokra kerülhet sor (akár ősszel is), melyek nem érintik a költségvetési főösszegeket.
Hozzátette: az idei 64 milliárd forintos előirányzat felett várható a közszférában bérkompenzációként kifizetendő összeg. Ez természetesen nem befolyásolja a 2,5 százalékos hiánycél teljesülését – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy a 2013-as törvényjavaslat szerint miért emelkedik 2016-ra a kiadási főösszeg közel 9 százalékára az Országvédelmi Alapban szereplő összeg, Banai Péter Benő kifejtette: az alap – mint egyfajta tartalék – képzésére semmilyen kötelező erejű előírás nincs a hazai jogszabályokban. A 2014-16-os évekre vonatkozó kitekintés a kormány által eddig meghozott intézkedéseket veszi figyelembe, ennek megfelelően több jelentős kiadási tételnél nominális szinten tartást tételez fel, miközben a bevételi oldalon a GDP prognosztizált növekedésével összhangban nőnek a bevételek.
Ezek eredőjeként még a csökkenő nominális egyenlegcélok mellett is növekvő tartalékok adódnak. Annak a meghatározása, hogy ezen alap egyáltalán szerepeljen-e a 2013 utáni költségvetési törvénytervezetben, s ha igen, akkor milyen összeggel, a kormány mérlegelési jogkörébe tartozik, s minden évben külön kell ezt majd megtenni a költségvetési törvényjavaslat megalkotásakor. Költségvetés-politikai szempontból kívánatos – egyfajta garanciális elemként – a kockázatok ellen megfelelő tartalékokat képezni – mutatott rá Banai Péter Benő.
A 2013. évre benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a 2014-16. évekre szereplő Országvédelmi Alap összegei azt mutatják, hogy a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelő államháztartási hiánypálya teljesíthető, sőt időben előrehaladva egyre nagyobb biztonsággal érhetők el a költségvetés-politika céljai – tette hozzá.
