A foci-Európa-bajnokságot – mint a többi nagy sporteseményt – úgy várják a tévégyártók és -forgalmazók, mint a Messiást. Egy átlagos magyar háztartásban a tévé a lakás és az autó után a legdrágább használati cikk, amely sokszor még a hűtőnél is többet ér a család számára. Tehát a sportesemények idején megugró tévévásárlási kedv egyben a ritka nagyértékű vásárlások heteit hozza el a kereskedők számára.
De vajon elég egy sportesemény ahhoz, hogy idén, a svájcifrank-hitelek bebukásának és a görög válság hullámain való hánykolódásnak az évében is költsenek az emberek egy olyan nélkülözhető dologra, mint amilyen egy széles képernyőjű LCD-tv?
De megengedhetjük magunknak?
Tévétrendek
A GfK Hungária heti rendszerességgel végzett panelkutatásából az derül ki: igen. A 2010-es világbajnokság időszakához hasonlóan az idei évben is kiemelkedően sok tévét adtak el májusban a megelőző időszakokhoz képest.
„Míg a nagyobb sportesemény nélküli 2011. május közepén már lecsengőben voltak az eladások, addig 2010 májusában és 2012. májusban hétről-hétre egyre növekvő értékesítési darabszámokkal találkozhattunk” – felelte lapunk kérdésére a GfK Hungária. Ebben a kutatók szerint két tényező volt meghatározó: a nagy kereskedelmi láncok túlnyomó többsége kereskedelmi újságaival májusi hónapra időzítette kifejezetten az Eb-hez kapcsolódó akcióit, másrészt a vásárlók többsége inkább az utolsó pillanatra halogatta a vásárlást.
2010-hez képest ugyanakkor egy kisebb eltérés is megmutatkozott a piacon. Idén már április hónapban is megfigyelhető volt egy feltörekvő értékesítési hullám, ami még nem feltétlenül az Eb-hez kapcsolódott, április első két hetében. Jó néhány gyártó éppen ebben az időszakban (április-május) futtatta ki alacsonyabb áron előző évből származó modellpalettáját, aminek köszönhetően sok vevő döntött új TV vásárlása mellett az árkedvezmény miatt.
Részben emiatt is van a kutatóintézet szerint, hogy a májusi értékesítés nem indult olyan dinamikusan, mint 2010-ben. (Az újabb modellek mindig drágábbak, mint az előző éviek.) A piac legnagyobb mértékben a 20. héten erősített, akkor egyharmaddal több tévét adtak el, mint tavaly ilyenkor.
Kijelző méret szerint a GfK adatai alapján továbbra is a 80-82 cm képernyő átmérővel rendelkező TV készülékek a legnépszerűbbek, ám ezek mellett már jönnek fel a 102-106 cm átmérővel rendelkező tv-k is – s utóbbiaknál már a 3D paraméter is már sokat nyom a latban.
A vásárlók döntő többsége LED háttérvilágítással bíró, 80-82 cm képátmérős, FullHD felbontású, földi digitális vételre alkalmas, valós 50Hz-es készüléket vásárolt májusban, átlagosan 96 ezer forintért, ami előző évhez képest most körülbelül tíz százalékkal olcsóbb. Érdekességképp kiemelendő, hogy a háztartások nagyobb aránya választ kisebb (51-61 cm) képernyővel rendelkező készüléket, mint 2010-ben. Ennek oka egyrészt a termékek olcsósága (egy 56 cm-es tévé átlagára 56 ezer forint), másrészt sokan második tévének veszik a kisebbet, kisebb szobákba, konyhába, étkezőkbe.
A plazmát mint technológiát lényegében legyűrte az LCD: száz eladott készülékből mindössze 3 a plazma. A tavaly piacra dobott, kifutó 3D-s LED készülékek megnégyszerezték a piacrészüket egy év alatt, s májusban is jól fogytak a leárazásoknak köszönhetően.
A Smart tévék is jól futnak: ebben a kategóriában a 106-124 centis LCD-tévék megháromszorozták tavalyi piacrészüket, a 127 cm feletti tévéknél pedig már a Smartok a meghatározók.
Óvatos várakozások
A Magyarországon tévénagyhatalomnak számító (és tévéit jelentős részben itt gyártó) Samsung ugyanakkor nem túl optimista az eladásokat illetően. Év elején még 10 százalékos forgalombővülést vártak idénre, aztán 5 százalékra csökkentették várakozásaikat, ma pedig már ebben sem biztosak. „Válság van. Az embereknek nem az a legnagyobb bajuk, hogy nem elég nagy a tévéképernyőjük” – fogalmazott lapunknak Dreiszker Péter, a Samsung fogyasztási elektronikai termékeinek marketingjéért felelős vezetője.
Jelenleg a piac körülbelül felét teszik ki a Samsungnál a 37 colos (80 centis) képátmérőjű tévék, ám arra számítanak, hogy idén ezekből a modellekből már nem nőnek tovább az értékesítéseik. (Ezeket jellemzően a katódcsövest laposra cserélő vevők vették.) Helyette a 102 centi feletti kategóriában nőhetnek majd az eladásaik, ahogy a 80 centist sokan lecserélik egy nagyobb újra.
A hitelválság miatt a szakemberek tapasztalatai szerint konzervatívabbak lettek az emberek, jobban megfontolják a kiadásaikat – s hogy hitelből finanszírozzák-e ezeket.
Az áruházláncok mindenesetre próbálják a potenciális vevők körét azokkal bővíteni, akik az adott pillanatban valójában csak hitelből tudják megvenni a készüléket: az Extreme Digital például 15 hónapon keresztül nulla THM-es hitelt kínál minden tévéhez.
|
Bútorba szerelt tévéket árul majd az IKEA |
| A svéd áruházlánc az idén beépített tévéket és hangrendszereket tartalmazó bútorokat dob a piacra. Először Svédországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Dániában, Norvégiában és Portugáliában válnak elérhetővé az új termékek, 2012 őszétől. Világszerte, így Magyarországon is, jövő tavasztól lesznek kaphatók. Több dizájn lesz, de mind tartalmaz egy LED tévét, egy vezeték nélküli hangrendszert, internetes csatlakozási lehetőséget, valamint CD-, DVD- és Blu-ray lejátszót. A vezetékek el lesznek rejtve a bútoron belül, s egy távirányítóval kezelhető a rendszer. A legolcsóbb csomag 6500 svéd korona, vagyis körülbelül 220 ezer forint lesz.
|
