Az alábbi összeállítás keretében Turner Tibor, a Raiffeisen Bank főosztályvezető-helyettesének segítségével azokat az általános költségtípusokat gyűjtöttük össze, amelyekkel mindenki találkozik, ha tőzsdézésbe fog. A szakember szerint – bár a jelentkező költségek nagysága erőteljesen függ a tőzsdei aktivitástól és a befektetett tőke nagyságától – a tőzsdei befektetési tevékenység költségeként ügyletenként legalább egy százalékkal számolni kell.
Költségtételek
Az értékpapír-piaci tevékenység feltétele a pénz- és értékpapírszámla nyitása, amelyekhez jellemzően számlavezetési díj kapcsolódik. Ennek mértéke függhet a számla egyenlegétől, s általában meghatároznak a szolgáltatók egy minimum összeget is, amelyet mindenképp fizetni kell.
Emellett a brókercégek, bankok – mint minden szolgáltatásnál – természetesen díjat állapítanak meg a tőzsdei tranzakciók után. A megbízási díj mértéke a befektetés típusától függ. Más tételekkel kell számolni a részvény, s mással az állampapírügyleteknél, de értelemszerűen vannak eltérések a különböző piacokon kötött részvényügyletek díjai között is: a Budapesti Értéktőzsdén és egy külföldi piacon más költségek mellett lehet vásárolni. A mértéket általában százalékban adják meg, de az alkalmazott kulcs nagysága függhet a megbízás nagyságától is (magasabb összegnél mérsékeltebb arányú a ráta). Mindemellett pedig jellemzően megadnak egy minimális díjat is, amely többnyire néhány ezer forintot jelent. Értelemszerű, de talán mégsem árt felhívni a figyelmet arra, hogy a megbízási díjjal egy-egy részvény vételekor és eladásakor is számolni kell, amikor tehát az ebből keletkező nyereséget számba veszi valaki, jó, ha úgy kalkulál, hogy a pozíció nyitásával (vétel) és zárásával (eladás) összefüggő kiadásokra is gondol.
Mindezzel párhuzamosan számolni kell a pénz- és értékpapír-transzferrel kapcsolatos költségekkel is. Ez utóbbi is néhány ezer forintos tételt jelenthet. E költségtételekről a cégek ügyfélszolgálati irodáiban lehet tájékozódni, illetve a díjakat tartalmazó hirdetményeket a legtöbb társaság a honlapján is közzéteszi.
Eltérések, s azok magyarázata
Ha valaki végigböngészi a hazai szolgáltatók díjtáblázatát, igen jelentős különbségekkel találkozhat. Az elektronikus csatornák természetesen jóval olcsóbbak, mint azok a szolgáltatások, amelyeknél például lehetősége van a befektetőknek telefonon kapcsolatot teremteni a brókerekkel, hiszen ez utóbbi esetben a befektetési tanácsadás árát is meg kell fizetni. Egyéni szempontok alapján érdemes azt eldönteni, hogy az ennek során beszerezhető információk segítik-e a döntéshozatalt, megéri-e vállalni az ezzel együtt járó magasabb költségeket.
Magyarországon is elérhetők emellett kifejezetten alacsony díjakkal operáló külföldi szolgáltatók. Turner Tibor ezen piaci szereplőkkel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy mielőtt valaki ilyen brókercéggel kötne szerződést, érdemes ellenőriznie, hogy befektetési szempontból biztonságos országban bejegyzett társasággal lép-e kapcsolatba.
Szempontok a választáshoz
Általánosságban egyébként a szakember azt ajánlja a tőzsdei kereskedelem iránt érdeklődőknek, hogy amikor befektetési szolgáltatót választanak, a díjak áttekintésekor elsősorban a minimumdíjak nagyságára, illetve arra érdemes koncentrálni, hogy milyen költségeket hárít át a bróker ügyfelére. Ezeket a részletes díjszabályzatok (amelyekben általában tranzakció típusonként és befektetési eszközkategóriánként csoportosítják a költségelemeket) részletesen tartalmazzák. Fontos szempont, hogy a részvényvásárlás kizárólag a legmagasabb kockázatvállalási hajlandóságú befektetőknek ajánlható. Számukra is a legfontosabb alapelv, hogy csak annyi pénzt fektessenek be, amire a napi megélhetésünkhöz nincs szükségünk, és amely összeg időbeni korlátok nélkül áll rendelkezésükre.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával!
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
