Újra lejtmenetben van a magyar gazdaság: sok ágazatban ismét padlóra került az alkalmazásban állók száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 17 ezerrel kevesebb ember állt alkalmazásban márciusban Magyarországon, mint egy éve. Valójában még ennél is rosszabb a helyzet: 25 ezer munkahellyel volt kevesebb a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél, s egyedül az állami és közigazgatási, illetve a nonprofit szektor bővítette létszámát.
Az egyik legnagyobb vesztes ráadásul a tavaly már lelkesen felvételt hirdető iparcégek köre: 2010 nyarán volt utoljára ennyire kevés – 677 ezer – állás a magyar iparban. Ez azért is különösen fontos, mert az ipar sorsának alakulása általában meghatározó az ország gazdaságának egészére, a szolgáltatásokból élőkőn át a kereskedelemben dolgozókig.
Az ipari állások csökkenésében a „Nokia-hatásnak” – az ország második legnagyobb cége bezárja több ezer főt foglalkoztató komáromi gyárát – is szerepe lehet, ugyanis a számítógépet és más elektronikai eszközt gyártók ma 4 ezer fővel foglalkoztatnak kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Ma 52 ezer embernek ad munkát ez az ágazat: a válság utáni nagy leépítések ideje óta nem húzták ennyire meg a létszámot a cégek. Különösen rossz a gyársorokon dolgozók helyzete: 2008 óta egyszer sem volt ennyire kevés fizikai munkát igénylő állás az elektronikai gyárakban.
Ám nemcsak az elektronikai dolgozók vannak bajban: tavaly ilyenkorhoz képest 10 ezer ipari állás tűnt el, egyebek között a fafeldolgozásban és nyomdaiparban, az élelmiszeriparban és a műanyagiparban is. A legnagyobb esésben az építőipar van, amely ma már mindössze 103 ezer embernek ad hivatalosan munkát – ilyenre az utóbbi három évben nem volt példa.
Még mindig bővít viszont az autóipar, amely tavaly folyamatosan vett fel embereket – igaz, még ezzel együtt sem érte el a válság kitörése előtti foglalkoztatási szintet.
