Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint a brüsszeli elvárásoknak megfelel a Széll Kálmán 2.0-ban foglalt intézkedések mértéke, és így elérhető az idei, GDP-arányosan 2,5 százalék, jövőre pedig 2,2 százalékos államháztartási hiány.
Sőt szerinte biztonsági tartalékok is vannak, amelyekkel akár pozitív meglepetést is hozhatnak az államháztartási eredmények. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a deficit a GDP 2,2-2,3 százalékára csökken az idén. Ide sorolta a nyugdíjpénztári átalakításból az idén még várható többletbevételt és a kamatkiadásokat. A konvergenciaprogram ugyanis a mostani kamatszinttel kalkulálta a jövőbeni kamatkiadásokat is, amelyek akár jelentősen is csökkenhetnek egy IMF/EU-megállapodást követő hozamcsökkenéssel – fejtette ki.
Nem lesz adónembalhé
Suppan Gergely nem tart attól, hogy az EU túlzottan szigorúan kifogásolná valamelyik új adónemet. Lehet, hogy egy-két tétel, például a tranzakciós adó nem fog tetszeni Brüsszelnek, de várhatóan elfogadja a csomagot – mondta. Hozzátette, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a 30 ezres plafonnal nem annyira szigorú, mint ahogyan annak a korábban kiszivárgott hírek alapján tűnt.
A telekom- és a tranzakciós adót is nehéz számszerűsíteni az elemző szerint, de Suppan Gergely úgy vélte, hogy nem jelent elviselhetetlen terhet sem a háztartásoknak, sem a vállalkozásoknak, ezért nem is tartja valószínűnek, hogy a vállalatok emiatt külföldre vinnék számlavezetésüket. Az nagyon jó, hogy az internetadó nem került napirendre – jegyezte meg.
Jobb lett volna kiadáscsökkentés
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője is megfelelőnek tartotta a kiigazítás mértékét és elegendőnek a biztonsági tartalékokat. Kevesellte azonban a kiadáscsökkentő intézkedéseket. Mint mondta, a csomag jelentős része a bevétel növelésén alapul, ami vagy összejön, vagy nem. A tervben szereplő megszorítások azonban nem annyira konkrétak, és számszerűsíthetők, holott az elemző szerint szerencsésebb lett volna, ha ezek képezik a csomag nagyobb részét.
Az új, a korábbinál alacsonyabb növekedéssel számoló makropályát többé-kevésbé reálisnak nevezte Árokszállási Zoltán, és úgy vélte: több mint 50 százalék esélye van annak, hogy Brüsszel elfogadja a programot.
Az új adók mértéke nem húsbavágó ugyan, de makrogazdasági szinten jelentős, és várhatóan kissé visszaveti a fogyasztást az elemző szerint.
Vajon számolnak az IMF-hitellel?
Az Equilor Befektetési Zrt. MTI-nek eljuttatott elemzésében úgy ítéli meg, hogy a program összességében javíthat Magyarország befektetői megítélésén, az igazi előrelépést azonban az EU/IMF-hitelcsomag aláírása jelentené.
Az, hogy a prognózisok során a kormány lényegében az egy hónappal ezelőtti hozamszintekkel kalkulált, kedvező lehet, hiszen egy globális hangulatjavulás vagy éppen a gazdasági aktivitás hazai javulása nyomán a tervezettnél kedvezőbben alakulhat a költségvetés kiadási oldala.
Más olvasatban azonban kiábrándíthatja a piaci szereplőket, mivel burkoltan jelezheti azt is, hogy a kormány rövid távon nem számol az EU/IMF-megállapodással, ami érdemben csökkentené a hozamokat.
