Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztos bemutatta az Európai Bizottság javaslatát az uniós munkahelyteremtés fellendüléséhez. Mint Andor László elmondta: a helyzet jelenleg nagyon rossz. Amikor a 2020-ra tervezett célokat lefektették két éve, sokan azt gondolták, már kilábalóban vagyunk a válságból, bár vannak problémák. Ennek értelmezése ez alatt a két év alatt azonban rengeteget változott azzal, hogy Görögország után Írország, Portugália is megrogyott, és állandósult a „perifériák válsága”. A mostani program azért jött létre, hogy lefektessék: ez milyen lépéseket igényel, ha politikailag eltökéltek a rendszer egyben tartásáért. Az is egyértelművé vált, hogy ez nem egyes országok válsága, hanem egy modellválság.
Változik a hozzáállás
A biztos Brüsszelben elmondta: sajátos európai válság zajlik most, nevezetesen: kettéválik két országcsoport. Az egyik a viszonylag erősebb északi, ahol most is van még növekedés. Ezzel szemben áll a periféria, ahol eddig is nagy volt a munkanélküliség, és csak nő.
A most bemutatott foglalkoztatási csomag újdonsága, hogy míg a kilencvenes években a kínálati oldalú politika volt jellemző és azon volt a hangsúly, hogy a munkaerő-kínálat minőségét növeljük, most a hagyományos kínálati szemléletű politikát a keresleti oldallal kell egyensúlyozni – ez mára már evidencia. „A másik terület a bérek újszerű kezelése. Eddig uniós szinten a bérekkel nem foglalkoztak” – mondta Andor László.
Környezetbarát gazdaságban a jövő
A foglalkoztatási csomag alapvetően három területen lát jelentős munkahely-bővülési lehetőséget: az ICT-szektorban, a „fehérköpenyes”, azaz az egészségügy területén, valamint a „zöld” munkahelyeket (azaz a nem megújuló energiahordozókra épülő felhasználási struktúra helyett az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrásora épülő gazdaságot). A jelentés szerint 2020-ig összesen 20 millió munkahely teremthető itt Európában. Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy a tagállamok ezeken a területeken erősítsék meg foglalkoztatáspolitikájukat.
A tervezet, amelyet szeptemberben vitatnak majd meg egy magas szintű konferencián, lefektet pár reformlépést is, amellyel fel lehetne pörgetni a munkaerőpiacot. Ilyen a belső rugalmasság megteremtése, a méltányos és fenntartható bérezés kialakítása az alulfizetett állások csapdájának elkerülésére, vagy megfelelő szerződéses megállapodások biztosítása. Fő cél a munkaerő mobilitásának fejlesztése, egy független uniós munkaerőpiac kialakítása is.
Nem tesznek a fiatalok elvándorlása ellen
Lapunk kérdésére, hogy terveznek-e valamit a Magyarországot sújtó, képzett, tehetséges fiatalok elvándorlásával kapcsolatban, Andor László úgy fogalmazott: a bizottság nem volt aktív, mert a szabad mozgás megteremtéséért harcoltak. „Ez egy vívmány. Az, hogy ez hol mutathat ellentmondásokat vagy negatív oldalakat, azzal komolyan a bizottság eddig nem foglalkozott. Ám ha van egy legitim kezdeményezés, akkor bármilyen probléma megoldásához konstruktívan viszonyulunk” – fogalmazott a magyar uniós biztos. Hozzátette: áttételesen a regionális fejlesztési politika kapcsolódik ehhez, azaz hogy az elmaradott térségekben jobb életfeltételeket biztosítsunk.
A munkaerő-áramlásba való direkt beavatkozást azonban nem gyakorolja a bizottság. A felsőoktatási törvényben szereplő „hallgatói röghöz kötéssel” kapcsolatban ugyanakkor csak annyit mondott, ennek a jogszabálynak az elemzése még zajlik.
