A médiahatóság előveszi a Telekomot a sárgacsekk-felár miatt. Hogy mi lesz az ügyből, azt még nem tudni. Viszont a bíróság már 5 éve nem hozott döntést egy hasonló ügyben.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint megírtuk, fogyasztói panaszokra hivatkozva vizsgálatot indított a Telekom ellen amiatt, hogy pluszdíjat szednének a sárga csekkes befizetésekre. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos úgy pontosította ezt a hírt, hogy szóbeli egyeztetési eljárást kezdeményezett a telekommunikációs céggel szemben. Rákérdeztünk, miért pont a Telekomot vették elő a pluszdíj miatt, amikor más cégek már elég régóta alkalmaznak felárat a csekkes befizetésre. A biztos erre megemlítette, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) másik két szolgáltatóval szemben bírósági eljárást indított a csekkdíj bevezetése miatt. Az NFH-tól megtudtuk, ez így igaz: az Invitel és a Telenor (akkor még Pannon) ellen indítottak 2008-ban pert a sárga csekkes befizetés pluszdíja miatt. Mégpedig azért, mert annak idején sok fogyasztói panasz érkezett hozzájuk a csekkes felár miatt.
A bíróságtól azt kérték, vizsgálja meg, tisztességtelen-e, hogy ezeknél a szolgáltatóknál felszámítják a csekkes befizetés díját. A per a Pest megyei bírósághoz került, amely már egy ideje felfüggesztette az ügyek vizsgálatát. Az NFH tájékoztatása szerint azért, mert az Európai Bíróságtól és a magyar Alkotmánybíróságtól kértek jogértelmezési segítséget a kérdés megítéléséhez. A Telenor is megerősítette ezt, s többet ők sem tudtak mondani. A bíróság tehát 5 év alatt nem tudta eldönteni, tisztességtelen-e a felár.
Fotó: Kummer János
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság biztosa megemlítette levelében, hogy a közműcégeknél a közműdíjban szerepel a csekkes befizetés költsége. De azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Telekom szolgáltatási díja is fedezetet nyújt a postai csekkek kiküldésére. Ami nyilván igaz is. A Telekom nem is állította ennek az ellenkezőjét. Azt mondták, hogy környezetvédelmi megfontolásból vezetnék be májustól a 142,24 forintos pluszdíjat a sárga csekkes befizetésekre. A díjjal arra szeretnék ösztönözni az ügyfeleiket, hogy válasszanak az olcsóbb, hatékonyabb fizetési módok (pl. távszámlás befizetés) közül. A Telenornál egyébként 127 forintos a pluszdíj, s bevezetése óta jó páran tértek át a cégnél a csekkes fizetésről az átutalásosra.
A Magyar Telekom megkeresésünkre közölte: együttműködik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, és bízik benne, hogy az eljárás általában vizsgálja majd azt a több szolgáltató által is követett piaci gyakorlatot, mely a postai utalványon (sárga csekken) befizetett számlák után tranzakciós díjat alkalmaz. Megjegyezték még: az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a Távszámlára regisztrált ügyfeleik száma.
A szinte hungarikumnak számító drága, időigényes sárga csekk visszaszorításával, az átutalások térnyerésével egyébként sokat lehetne spórolni (időt, energiát, papírt stb.). Főleg, ha erre állami szándék is lenne. De úgy tűnik, nincs. A közműcégeknél legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tervezi, hogy a csekkfeladás díját láthatóvá tegye, pluszban felszámítsa. Sőt, a szintén állami cég, a csekkes forgalomban anyagilag érdekelt Magyar Posta kifejezetten buzdít is a csekkes fizetésre. Nyereményakciót indítottak, amin most ráadásul tripla nyerési esélyt kínálnak.
