Csillag születik Kecskeméten

Már hónapok óta végeláthatatlan sorokban parkolnak a dolgozók autói a Mercedes új gyára előtt, a céget jelképező híres háromágú csillag árnyékában. Ám csütörtökön a szokottnál is zsúfoltabb lesz a parkoló: Orbán Viktor miniszterelnök, és a német Daimler konszern vezetői érkeznek a gyár ünnepélyes átadására. Elindul végre a 2008 óta előkészítés alatt lévő sorozatgyártás, és ezzel megnyílik Magyarország legnagyobb új autógyára.

A Mercedes-Benz gyár összesen évi 100 ezer autót fog tudni előállítani a német rastatti gyárral együttműködésben. A jelenlegi A- és B-osztály utódainak 2 modelljét gyártják. Úgy tudjuk, az A-osztály utódját kizárólag Magyarországon, a B-osztály utódját a rastatti teleppel párhuzamosan szerelik össze, s karosszériákat készítenek más üzemeknek is.

Az autókról egyelőre nem árulnak el sokat. Mindenesetre biztosan lesz közöttük ferdehátú, de elképzelhető roadster, kupé, vagy szabadidő-autó variánsa is. A vezess.hu szerint ezek igazi világmodellek lesznek, és Dél-Amerikába is szállítanak majd. Az új kisautókkal alapvetően a fiatalokat célozzák meg, versenyezve az Audi és a Volkswagen kisebb modelljeivel.

Azt még nem tudni, mikorra fut fel teljes kapacitásra a kecskeméti üzem, illetve a jelenlegi számok alapján erre szükség lesz-e. A cég a Magyarországon gyártásra kerülő modellek közül egyelőre csak az új B-osztályt értékesíti, ebből februárban mintegy tízezer darabot adtak el világszerte.

Meglátszik majd a GDP-ben is

A gyár maga „csak” 2500 dolgozót foglalkoztat majd (még zajlik a létszám feltöltése), ám a környékre miatta települő cégekkel – az önkormányzat már 15 ilyen beszállítót tart nyilván – együtt akár további több ezer embernek adhat majd kenyeret. Mint a helyszínen felvett videónkból is kiderül, az utcán találomra leszólítva embereket már most alig találni olyat, aki ne ismerne legalább egy embert, aki a gyárban dolgozik.

Teljesítménye az egész ország termelésében is látható lesz: az elemzők hetek óta arról beszélnek, hogy a Mercedes-gyár beindulása nagyot lendíthet Magyarország ipari termelésén. Összehasonlításképpen: az Audi által külföldre eladott autók, motorok és szerszámok értéke teszi ki Magyarország teljes külkereskedelmének 7 százalékát. Egyetlenegy cég állítja elő tehát az ország exportjának majdnem tizedét.

Ehhez hasonló fontosságúvá nőheti ki magát a Mercedes-gyár is, ha – mint az Audi esetében történt – az első években bizonyítja rátermettségét a menedzsment és a munkaerő.

Az óriás lépteinek döngése

A Mercedes voltaképp már most akkora, hogy nem fért el Kecskeméten. A gyár építéséhez szükséges 440 hektáros területet csak úgy tudta a város biztosítani, hogy a szomszédos Városföld község saját területéből adott 221 hektárt egy védőövezet létesítéséhez – enélkül ugyanis nem lehetett volna rá építési engedélyt kiadni.

Az áramfogyasztásban is mérhető lesz, amikor teljes gőzzel beindulnak a gyártórobotok. A térségben szolgáltató EDF Démász úgy véli: idén hatalmasat ugorhat az áramfogyasztás néhány új nagyfogyasztó, és azon belül is főként a Mercedes miatt, ezért az áramcégnek 7-8 milliárd forintot kellett beruháznia rendszere üzembiztonságának növelésére.

A gyártás beindulásának máshol is érezhető lesz a szele: a szombathelyi LuK Savaria, amely egyebek között a Mercedesnek és az Audinak gyárt alkatrészeket, 700 új munkahelyet hoz létre 1997 óta működő gyárában. Kimondottan a Mercedes mellé települt régi logisztikai partnere, a Duvenbeck IMMO, egy több mint 100 ezer négyzetméteres raktárterületű logisztikai parkkal. „Az anyavállalat ezen beruházását a kelet-európai központ kiépülésének tekinti, és tartja nyilván” – mondta a központ átadásakor Thomas Düvenbeck.

Kecskemét és az Alföld csillaga

Ám a leginkább kézzelfogható módon talán Kecskemét életét alakíthatja át a gyár. A Mercedes olyanná válhat a városnak, mint az Audi Győrnek vagy a Suzuki Esztergomnak: a legfontosabb céggé, amely alapvetően és évtizedeken keresztül határozza meg az ott élők életét és a térség gazdaságát és kulturális életét. Ha Kecskemét jövőjét szeretnénk látni, elég Győrre pillantanunk. A fővárostól max egy-másfél órára lévő százezer fős nagyváros ma az ország egyik leggazdagabb települése. Alig van munkanélküliség. Van ezzel szemben saját reptere és élénk ipara, amely egyre inkább csak részben épül az Audira.

Csak egy a több lábból

„Az élet minden területére kihatott a beruházás Kecskeméten” – mondta lapunknak Zombor Gábor, a város polgármestere. Több ezer új munkahely jött létre, olyan fejlődésen ment át a felsőoktatás, ami enélkül nem igazán lett volna lehetséges, s egzisztenciális biztonságot adhat majd a diákoknak. Az átlagnál jobb kihasználtsággal működtek a szállodák, a vendéglátósok pedig 20-30 százalékkal magasabb bevételekről számoltak be – sorolja a polgármester. „És a legfontosabb: pozitív jövőképe lett a városnak.”

A jelenben azonban – állásokban és gazdagságban mérve legalábbis – még nem szigorúan mérhető Kecskemét életében a Mercedes hozta fejlődés. A város munkanélküliségi mutatói a válság óta alig változtak (8 százalék körüliek), bár a helyi tapasztalatok szerint ez lényegében attól függetlenül 7-8 százalék, hogy éppen válság van-e vagy sem.

A gyárépületre szerelt nagy Merci-csillag alatt eddig született 2000 új állás ugyan megnyugtatóan sok a város 5 ezer munkanélkülijének szeméből nézve, ám ahhoz kevés, hogy annyira megmozgassa a környéket, mint a Suzuki vagy az Audi.

Persze ez nem is feltétlenül cél. Zombor Gábor kimondottan büszke arra, hogy az elmúlt néhány évben létrejött 4000 új munkahelynek csak a felét hozta a Mercedes, a maradékot pedig más nagy ipari és szolgáltató multik teremtették meg, és 15 százalékkal nőtt a vállalkozások száma. „A Mercedes beruházása hosszú távú. Ez nem egy összeszerelő-üzem, amit pikk-pakk össze lehet csomagolni és elköltöztetni. De ezzel együtt fontos, hogy nem egy, hanem több lábon áll a gazdaságunk.”

Fényes jövő, dupla adóbevétel?

Ugyanakkor ez néhány év alatt nagyot változhat, ahogy a termelés bővül. A polgármesteri hivatal statisztikusai szerint 5 éven belül 10 ezer fővel bővülhet a lakosság. A város adóbevételei pedig a jelenlegi 6 milliárd forintról az elkövetkezendő években akár 12 milliárd forintra is nőhetnek, amivel közel kerülnének Győr tavaly 16 milliárdos bevételéhez.

A Mercedes – az Audival szemben – nem kapott egyébként iparűzési adómentességet, ugyanazt az 1,6 százalékot fogja fizetni, mint amit a legkisebb kisvállalkozás. „Nem is adhattunk volna támogatást, tiltja az EU” – mondta lapunknak a polgármester – annyit tehettünk, hogy összehangoltuk a beruházással az infrastrukturális és oktatási fejlesztéseinket.”

Kiképeztetik a leendő munkaerőt

Egyelőre a további fejlődés akadálya lehetne, hogy az alföldi városnak nincs akkora ipari tapasztalata és tudása, mint Észak-Magyarországnak. Ám ez változóban van: a Kecskeméti Főiskolán például külön gépipari és automatizálási kar működik, s létrejött egy járműtechnológiai tanszék is, amely hamarosan új épületet is kap. Magyarországon ráadásul elsőként a Mercedes-Benz vezette be – a kecskeméti szakközépiskolákkal együttműködve – a német mintájú duális szakképzést. Ennek lényege, hogy a tanulók az iskolában és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. képzési központjában az elméleti és gyakorlati tananyag mellett speciális szakterületi oktatásban is részesülnek.

Jelentkező valószínűleg lesz elég: a Figyelő, az Aon Hewitt, és az AISEC együttműködésében készült kutatásban 27 ezer embernek volt az a véleménye, hogy ma Magyarországon a Mercedes az egyik legvonzóbb munkáltató az Audi és a Mol mellett.

Német bevándorlók

A Mercedes-beruházáshoz kapcsolódóan 250-300 német család él majd Kecskeméten a következő években a polgármester számításai szerint. „Más számokról beszélhetünk nyilván az előkészítés időszakában és például a termelés alatt. Öt év múlva pedig akár felennyien is lehetnek majd” – teszi hozzá.

Ám ez a kecskeméti iskolarendszerre is hatással van, hiszen körülbelül 200 gyerek került be a Baden-Württenberg tartományának tanrendje szerint tanító Mercedes-Benz Schuléba, ahol alsó és felső tagozat is van. Több német nyelvű óvoda is létesült, s Baján német tannyelvű gimnáziumba is járhatnak a Mercedes-gyerekek.

A válság nagyobb úr a lakáspiacon

Az ingatlanpiacon azonban nem okozott nagy felfordulást a beáramló embertömeg. Épült pár jelentősebb szálloda (egy négycsillagos Sheraton Hotel és egy munkásszálló) és egy lakópark, ám az árak mégis alig változtak.

„Szerencsés helyzetben van a város a Mercedes-gyár betelepülése miatt, hiszen nemcsak a gyár foglalkoztat egyre nagyobb munkaerőt, de több kisebb gyár is megvetette lábát a növekvő lélekszámra és a fizetőképes keresletre alapozva” – magyarázta lapunknak Lévay-Bordi Regina, a Dream-Home Agency Kft. ügyvezető igazgatója. „Rengetegen települnek át a környező kisebb falvakból és távolabbi elszegényedett városokból hozzánk, ami növeli az ingatlanok iránti keresletet.”

Ám az árak még mindig mélyrepülésben vannak, mert a válság jóval nagyobb nyomást gyakorol, mint a megnövekedett munkalehetőségek száma. „A piacon még nagyobb túlkínálat van, mint az elmúlt évtizedben bármikor” – fogalmaz.