Átlagosan 2,692 millióan dolgoztak 2011-ben, egy év alatt 10 ezerrel csökkent a számuk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél dolgozókat vizsgálta.
Csökkenés a legtöbb szinten
A versenyszférában 2011-ben 1,851 millióan dolgoztak, 25 ezer fővel (1,3 százalékkal) többen, mint egy éve. A költségvetési szerveknél munkálkodók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel, csaknem 5 százalékkal lett kevesebb. Ez a KSH szerint elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatása. A közmunkások decemberben – és a vizsgált időszak alatt átlagosan is – körülbelül 61 ezren voltak, és a kétharmaduk részmunkaidőben dolgozott. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 674 ezer foglalkoztatott volt, 1,7 százalékkal csökkent a számuk 2010 óta. A nonprofit szervezeteknél 106 ezer ember tevékenykedett (3 ezerrel többen, mint egy éve).
Az időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 5,2, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az előző évit (a versenyszférában 5,3, a költségvetés területén 3,8 százalékkal nőttek).
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 213 100 forint volt: a vállalkozásoknál dolgozóké 217 900, a közszférában pedig 203 500 forint.
A közszolgák fele kapott kompenzációt
A pénzügyi, biztosítási tevékenységért járt a legmagasabb fizetés, átlagosan 456 900 forint, ezt az információ és kommunikáció követte 393 ezer, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) 379 700 forinttal. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén (125 800 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (149 700 forint) ágakban dolgozók keresték.
A költségvetési szférában az adóváltozások miatt kompenzációt fizetett az állam. Január–decemberben a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka kapott átlagosan 5200 forint juttatást. Ez azt jelenti, hogy a közszolgák csaknem felének nem éri el a bruttó bére a 216 805 forintot.
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 100 forint volt a nemzetgazdaságban: ezen belül a fizikai dolgozók 100 300, a szellemi foglalkozásúak 183 200 forintot kaptak kézhez.
Emelkedtek a reálbérek
A várakozásoknál jóval erőteljesebben, 10,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek tavaly decemberben az egy évvel korábbihoz képest, a versenyszférában 9,5 százalékos, a közszférában pedig 10,7 százalékos bérnövekedést regisztráltak. A kiemelkedő ütemű bérnövekedés Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szerint kizárólag bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos szja bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011. januárra halasztották a bónuszok és prémiumok kifizetését. Emiatt a bázis kifejezetten alacsony volt, és majd a januári adat fog alacsony bérnövekedést mutatni.
A bónuszfizetések nélküli rendszeres bérnövekedés a versenyszférában ugyanakkor 5,1 százalékra lassult az előző havi 5,4-ről. A nettó bérek 11,4 százalékkal nőttek, ami a tavaly decemberi 4,1 százalékos inflációval korrigálva 7 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményez.: a tavalyi évben összességében 2,4 százalékkal nőttek a reálbérek közölte Suppan Gyergely.
A családi adókedvezményekkel azonban mind a nettó-, mind a reálbér-növekedés ennél jóval nagyobb volt. Idén a minimálbéremelés és az ajánlott béremelések miatt erőteljes bruttó bérnövekedés várható, amitől a nettó bérnövekedés üteme lényegesen elmaradhat az adójóváírás kivezetése miatt. Ez utóbbi azonban az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé teszi a családi adókedvezmények igénybe vételét, így összességében idén is számítunk a nettó bérek növekedésére, ami azonban kissé elmaradhat az idénre várt átlagos 4,9 százalékos inflációtól – vélekedett az elemző.
Kedvezőtlen folyamatokat tükröz Suppan szerint, hogy az alkalmazásban állók száma decemberben 1,2 százalékkal csökkent, ezen belül a versenyszféra létszáma 0,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
