A londoni gazdasági napilap iparági forrásai szerint Teherán napi 500 ezer hordó pluszmennyiséget próbál értékesíteni Kínának és Indiának; ez a tavalyi átlagos napi iráni nyersolajexport 23 százaléka.
A lapnak nyilatkozó szakértők egyike szerint Iránnak “súlyos problémái vannak új vásárlók fellelésével”.
Ha Irán március közepéig nem talál vevőt erre az olajra – amely éppen megegyezik az európai finomítók által tavaly vásárolt iráni olajmennyiséggel -, akkor kénytelen lesz az el nem adott olajat tartályhajókon tárolni vagy kitermelését visszafogni. Mindkét megoldás az olajárak emelkedését okozhatja – áll a hétfői Financial Timesban.
A lap idézi a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait, amelyek szerint Kína – az iráni olaj legnagyobb egyedi vásárlója – tavaly naponta átlagosan 550 ezer hordó iráni nyersolajat vett, jelenlegi iráni olajimportja azonban ennek a mennyiségnek a fele. Az IEA szerint mindeközben az európai finomítók is már visszafogták iráni olajvásárlásaikat.
Az EU a múlt hónapban döntött az iráni olajimportstopról, de az intézkedést teljes körűen csak július 1-jétől érvényesíti, hogy az iráni nyersolaj fő európai vásárlóinak – Görögországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak – legyen ideje más beszerzési források után nézni. Vasárnap Irán bejelentette: nem szállított több nyersolajat a francia és brit vállalatoknak.
