Az V. kerület polgármestere, a parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Rogán Antal hétfőn a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: a BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy nem fogják szeretni Brüsszelben, és “valószínűleg ugyanúgy egy eljárás elébe nézünk, hogyha ezt a gyakorlatot folytatjuk”, mint a Malévnál. Arra utalva mondta ezt, hogy január elején az Európai Bizottság felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal “összeegyeztethetetlen” – 70-100 milliárd forint közötti – állami támogatás visszafizettetésére.
Fotó: Kummer János
A többi EU-s országban is támogatja az állam
A Rogán-féle bejelentésre a Főpolgármesteri Hivatal később közleményben reagált. Ebben azt hangsúlyozták, hogy a Malév állami támogatása az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen volt. De a BKV helyzete teljesen más, nem privatizált cég, mint a Malév, hanem száz százalékig önkormányzati tulajdonú, ezért más a megítélése. A hivatal még azt is hozzátette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kismértékű és nem áttekinthető módon történik.
Az FN24 által megkérdezett szakértő szerint is teljesen jogos a BKV állami támogatása. Más EU-s országokban is támogatja az állam a közösségi közlekedést – mondta megkeresésünkre Pogátsa Zoltán közgazdász. Ez azt is jelenti, hogy véleménye szerint a BKV-nál nem állhat elő hasonló helyzet, mint a Malévnál, nem kifogásolhatja az EU budapesti közlekedési cég állami támogatását, és nem utasíthat annak visszafizetésére.
Idevág, hogy a BKV helyzetértékeléséről szóló jelentésben is az áll: nincs olyan európai főváros, és az EU jogszabályai szerint nem is lehet, ahol a városi tömegközlekedést az állam nagy arányban ne finanszírozná, vagy a város számára ne biztosítana jelentős forrásteremtési lehetőséget.
A rendkívüli támogatások jelenthetnek gondot?
Rogán Antal később kiegészítette, amit reggel mondott. Az MTI-hez eljuttatott közleményében ezt írta: egyetért azzal, hogy a Malév és a BKV helyzete önmagában nem vethető össze. A tömegközlekedési szolgáltatások piaca nem versenypiac, a közvetlen állami finanszírozás nem esik a versenykorlátozás tilalma alá – fogalmazott. Az állam normatív alapon, fogyasztói árkiegészítés és veszteségfinanszírozás formájában is adhat támogatást a BKV-nak, ezen a jogcímen támogatta a közlekedési céget 140 milliárd forinttal az elmúlt két évben is – tette hozzá.
A problémát Rogán szerint az egyszeri, rendkívüli támogatások jelenthetik, s bár ezek sem jelentenek visszafizetési kötelezettséget, a rendszertelen finanszírozás viszont gondot okozhat a BKV-t illető uniós fejlesztési támogatások elszámolásánál. A politikus közölte: ezért szükséges “világos” alapra helyezni a cég finanszírozását, így az új közszolgáltatási szerződés megkötésének továbbra is fontos eleme lesz az állami támogatás, a Fővárosi Önkormányzatnak azonban növelnie kell saját részesedését a BKV működési finanszírozásában.
Fotó: Neményi Márton
Mit mond az IMF és az EU?
Megkérdeztük az IMF magyar képviselőjét, Iryna Ivaschenkot, és az Európai Bizottság magyar képviseletét szintén, hogy számíthatunk-e a Malévhoz hasonló elbírálásra a BKV támogatásával kapcsolatban, de választ még nem kaptunk. Amint megérkezik, közöljük.
Annyit lehet még tudni, hogy egy korábbi alkalommal Ivascsenko azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a tömegközlekedési vállalatok jelentős és növekvő pénzügyi terhet jelentenek a költségvetésnek. Átalakításukkal növelhető a hatékonyságuk és csökkenthetők a pénzügyi terhek, ezért a hatékonyság növelését javasolja az IMF a magyar kormánynak.
