Mozdulatlansággal nyitotta a kereskedést csütörtökön a nemzeti fizetőeszköz. Az eurót délelőtt tíz órakor 311,87 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. Utána azonban erős emelkedés kezdődött, kora délután már 307 forintnál is járt az euró.
Élénk adásvétel zajlik a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX délután fél háromkor 17.040 ponton állt, ami a legutóbbi, szerdai záró értékéhez képest 281,13 pontos, 1,68 százalékos emelkedés. A részvénypiac forgalma fél háromig 7,1 milliárd forint volt. A Mol 180 forinttal, 17 085 forintra erősödött. Az OTP-részvények ára 100 forinttal, 3250 forintra nőtt. A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 518 forintra emelkedett, míg a Richter 755 forinttal, 35 915 forintra növelte értékét.
Az EKB-nak köszönhetjük
Óriási pozitív meglepetés volt a spanyol államkötvény-aukció, a duplája volt a kibocsátás a tervezettnek, ekkor kezdődött erősödni a forint – mondta lapunknak Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is a tervezettnél több kötvényt bocsátott ki – igaz ennek ára volt, a hozamok még mindig magasak -, ez is erősítette a forintot – tette hozzá. Az elemző szerint az Európai Központi Bank (EKB) likviditásnövelő intézkedése áll a történtek mögött. (Az EKB lényegében a kereskedelmi bankoknak 3 éves, olcsó hitellehetőséget nyújt.)
Suppán Gergely úgy véli, a bankok éltek a lehetőséggel, és vásároltak a problémás országok magas hozamú államkötvényeiből. Az EKB tehát nem közvetlenül vásárolt államkötvényeket, mint a FED, hanem közvetetten, lehetővé téve ezt a kereskedelmi bankoknak, az ugyanis bajosan feltétezhető, hogy egy nap alatt ekkorát változna minden különösebb ok nélkül a befektetetői bizalom – magyarázta az elemző.
Fordulat?
Ami történt, az viszont kiindulópontja lehet a növekvő befektetői bizalomnak. Fordulatról még korai beszélni, de elképzelhető, hogy most átszakadt egy lélektani gát a befektetőknél, s egyre inkább elhiszik, hogy lejegyzik a periférián lévő államok kötvényeit – ugyanis éppen azért volt nagy aggodalom a piacokon, hogy az eladósodott országok képtelenek lesznek az adósságuk megújítására. Ha átszakad ez a pszichológiai gát, akkor az beindíthat egy pozitív folyamatot, az államkötvények-aukciók mind zökkenőmentesebbek lesznek, csökkennek a hozamok, a piac egyre nyugodtabbá válhat.
Mindez rendkívül jó hír lenne Magyarországnak, hiszen a globális hangulat javulása kedvezően hat a magyar államkötvény-hozamokra, illetve a forint árfolyamára. S hogy ezekre a hírekre ilyen látványosan tudott erősödni a forint, az elemző azzal magyarázta, hogy nagy a „bétája” – azaz konyhanyelvre lefordítva: mint minden kockázatosnak tartott befektetési eszköz, az átlagosnál erősebben reagál a piaci hírekre.
