Már kevesebb mint egy hete van a magyar kormánynak arra, hogy megváltoztasson olyan törvényeket, amelyek ellentétesek lehetnek az uniós joggal. Az Európai Bizottság szerdai ülése után kiderült, ezek közül a jegybank függetlenségét, a bírók idő előtti nyugdíjazását és az adatvédelmi hivatal függetlenségét vizsgálják.
Olli Rehn uniós biztos.
Fotó: AFP
Az aggodalmakat először decemberben, levélben fogalmazta meg José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding igazságügyi, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök.
A biztosok január 17-én térnek vissza arra, hogy három törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak-e Magyarország ellen. A brüsszeli döntés értelmében a magyar GDP 1,7%-ának megfelelő (480 milliárd forintnyi) uniós forrást veszthet el Magyarország 2013-tól.
Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát.
Csütörtökön több napilap is foglalkozott az üggyel, megszólaltatva közgazdászokat, elemzőket, politikusokat.
Jó ideje várunk valamilyen jelre a magyar hatóságoktól, hogy megvan a politikai akarat a megoldás megtalálására – fogalmazott a Népszabadságnak a lap egyik brüsszeli forrása, aki hozzátette: az elkövetkezendő hat napban nem várnak jogi lépéseket a magyar kormánytól.
A Népszavában többek közt Kovács László volt uniós biztos kommentálta az Európai Bizottság kéréseit. Az MSZP-s politikus kifejtette: Orbán Viktor futballista volt, ezért tudhatná, hogy egy gólról nem a játékos dönti el, hogy érvényes volt-e vagy sem, hanem a bíró. Ebben a helyzetben pedig csak az EU fújhatja a sípot – jegyezte meg. Kovács szerint még nem volt példa ilyen komoly figyelmeztetésre egyetlen tagállam esetében sem. Nemcsak előnyökkel jár a tagság, hanem kötelezettségekkel is – mutatott rá a volt uniós biztos.
A lapnak nyilatkozott Balázs Péter volt külügyminiszter is, aki elmondta: félő, hogy a kötelezettségszegési eljárást Magyarországon próbálják ki, amennyiben a magyar kormány nem vonja vissza az említett jogszabályokat.
Csaba László közgazdász a Világgazdaság csütörtöki számában reagált az uniós források esetleges elvesztésének a lehetőségére. A Közép-Európai Egyetem professzora szerint a kohéziós kifizetések felfüggesztése már régi ötlet az EB részéről, ebbe viszont a tagállamok sosem egyeztek bele. Csaba László úgy véli, a kabinetnek a kiadási oldalon és az adóbehajtás szigorításával kellene a hiánycsökkentést végrehajtania, amit Brüsszel szintén elvár Magyarországtól. Mindezek ellenére a közgazdász úgy látja, a kemény fellépés inkább csak retorika, mint sem komoly irányváltás.
A Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint reális veszély az uniós pénzek befagyasztása, ám egyelőre sokkal inkább diplomáciai lépésről van szó, mint technikai eljárásról. Ennek is köszönhető többi közt, hogy a piac visszafogottan reagált a hírekre. Kondrát Zsolt, az MKB közgazdásza a lapnak úgy vélekedett, az uniós hitel minimumfeltétele, hogy Magyarország világos menetrenddel rendelkezzen a következő évek költségvetési hiányára. Ha az uniós pénzeket befagyasztják, akkor a hitelmegállapodás is bukik. Akkor „eleve darabokra szedik” az országot – mondta.
A Magyar Nemzet vezércikkében véleményezi az Európai Bizottság követeléseit. A napliap újságírója szerint, a magyar “balliberális sajtó torzító tükrében” az uniós kritikák felnagyítódnak, ráadásul nincs eléggé hangsúlyozva, hogy Olli Rehn uniós biztos szerint a túlzott deficit miatt folyó eljárás “nem új és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége”. Körmendy Zsuzsa úgy látja, “bumeránghatás fog érvényesülni” azzal, hogy az Orbánt érő támadásokat a magyarok a személyüket és az országukat ért támadásnak fogják érzékelni.