Prágában 26 százalékkal kevesebben laknak, mint Budapesten, a cseh főváros közlekedési vállalatainak működési költsége mégis 26 százalékkal magasabb, mint a BKV-nak. A működési költségeket az utasszámhoz arányítva sem vall szégyent a magyar főváros Prágával és más fővárosokkal szemben sem. Mindez abból az előterjesztésből derül ki, amelyről szerdán mégsem tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, s amelyet információink szerint szakértői elemzésekre támaszkodva György István főpolgármester-helyettes állított össze (s Tarlós István terjesztett be).
A BKV körüli botrányok elfedték azt a lényegi problémát – legalábbis a lakosság előtt –, hogy a vállalatnak ugyan óriási károkat okozott természetesen a korrupció, de ezen összegek mégiscsak eltörpülnek a hiány mellett, amit a BKV alulfinanszírozottsága okozott. A főváros megrendelte a tömegközlekedési szolgáltatást, de nem fizette ki annak a teljes ellenértékét, a vállalat ezért hiteleket vett föl a működésre, s egyre nagyobb mértékben eladósodott.
Az adósságállomány – olvasható az előterjesztésben – 2010-ben és 2011-ben csökkent, a kormány egyedi döntésekkel segítette ki a BKV-t. Egy tavaly nyári kormánydöntés arról rendelkezett, hogy szeptember 30-i határidővel dolgozza ki a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter közösen a BKV (meg a MÁV) adósságának – legfeljebb 78 milliárd forint értékben ez a teljes adósság átvállalását is jelentheti – menetrendjét. Ez nem történt meg – derül ki az anyagból. 
A dokumentum kitér a BKV már eddig végrehajtott költségcsökkentő intézkedéseire. Az előterjesztés egyik mellékletéből tételesen kiderül, hogy a főváros mely szervezetek támogatását törölné, csökkentve a kiadásokat. Köztük a legismertebb tétel a Fesztiválzenekar, de elesne a támogatástól a Budapest Sport Egyesület, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság is. Szól azokról a megszorítási lehetőségekről is, amelyek a kormánnyal történő tárgyalás során előkerülhetnek: ilyen lehet a diák-, és nyugdíjaskedvezmény megszüntetése, illetve a jegy- és bérletáremelés. A dokumentum arra is fölhívja a figyelmet, hogy a BKV csődje a 4-es metróval összefüggésben a magyar államnak is 183 milliárd forint többletkötlezettséget jelentene.
A metrók átlagéletkora 32 év, de akad bőven 40 éves kocsi is
Fotó: Neményi Márton
Egy névtelenséget kérő Városháza-közeli forrásunk szerint nem lehetne egy tollvonással eltörölni a Fesztiválzenekar támogatását, mert annak biztosítására az önkormányzat szerződésben vállalt kötelezettséget. Arra is utalt, hogy a Fideszt meghatározó politikusok nagyon homályos ismeretekkel rendelkeznek a főváros költségvetéséről, benne a BKV-ról. Konkrétan elhangzott a Fidesz frakcióvezetője részéről egy interjúban, hogy a főváros 700 milliárd forintos költségvetéséből 70 milliárd forint elvonható, kigazdálkodható. A főváros költségvetési főszáma azonban soha nem érte el a 700 milliárd forintot, legfeljebb az 500 milliárdot a hitelekkel és az átfutó tételekkel együtt. A kórházak átvétele miatt ez a főszám legfeljebb 400 milliárd lesz 2012-ben. A főváros tényleges bevétele, amelyet kiadásaira tud felhasználni, az 180 milliárd forint – de ebben van a 32 milliárdos közlekedési normatíva. Enélkül a főváros bevételi főszáma 150 milliárd forint.
A szerdai rendkívüli közgyűlés azért maradt el, mivel a fővárosi Fidesz-KDNP-frakciónak azt ígérte a kormány, hogy tárgyal velük a kormány a BKV helyzetéről. A fővárosi „tágyalódelegáció” tagja a főpolgármester, s 4 olyan képviselő, aki tagja a fővárosi és a parlamenti Fidesz-KDNP frakciónak is.
Ez rendkívül szűkös, a főváros intézményei évek óta alul vannak finanszírozva, ebből elvenni többet nem lehet, bár természetesen csődbe lehet juttatni a fővárost és intézményeit, amennyiben ez a feltett szándéka a kormánynak.
Ami pedig józan ésszel aligha lenne feltételezhető az Orbán-kormányról, különös tekintettel arra, hogy a főváros Fidesz-KDNP vezetésű, s több városatya a parlamentben is erősíti a kétharmados többséget. Remélhetőleg tehát lesz megoldása a BKV körül kialakult válságnak.
